2012. március 23-án a Kormány benyújtotta a Magyar Országgyűlésnek a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát. A javaslat számos pozitívumot hordoz a fogyasztók érdekében, így többek közt kiigazítja a békéltető testületek eljárási szabályait, változnak a panaszkezelésre vonatkozó rendelkezések és a módosítás értelmében az Fgytv. védelmi rendszere a jövőben kiterjed például a tisztán fogyasztói minőségben eljáró vállalkozásokra is. A törvényjavaslat teljes szövege ide kattintva érhető el, míg a tervezet legfontosabb változásainak ismertetése a „Bővebben” gombra kattintva tekinthető meg.

A tervezet az Fgytv. fogalmi rendszerét illetően tartalmaz először is fontos változásokat, mivel meghatározza a közszolgáltatások fogalmát, és ide sorolja többek közt a földgáz-, ivóvíz-csatorna-, és a távhőszolgáltatásokat, az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, az egyetemes postai- és közösségi közlekedési szolgáltatásokat is. Ezzel a jelenlegi „közüzemi szolgáltatás” fogalmat váltja fel, egyúttal sokkal részletesebb és pontosabb meghatározást ad annak.

Rendkívül lényeges, hogy a fogyasztó jelenleg hatályos fogalmával ellentétben ezentúl nem csak a természetes személyek, hanem az egyes lakásszövetkezetek, társasházak vagy a vállalkozások is fogyasztónak minősülhetnek akkor, ha önálló foglalkozásukon és gazdasági tevékenységi körükön kívül eső célok érdekében járnak el. Ez azt jelenti, hogy az említett jogi személyek a természetes személyek mellett szintén igénybe vehetik a békéltető testületek ingyenes és gyors eljárását jogvitáik megoldása érdekében.

A javaslat alapján a jövőben egységáron a termék egy mértékegységét kell érteni, amely a hatályos szabályozásnál általánosabb megfogalmazást jelent, hiszen jelenleg a mértékegységek konkrét felsorolása található meg a jogszabályban. A tervezett változtatások életbe lépése esetén már nem csak a gyártó, hanem a forgalmazó is köteles lesz ellátni a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tehát ennek meglétét is ellenőrizheti tevékenysége során. Szintén új szabály, hogy a törvényes fizetőeszköz nemét vagy annak rövidítését is fel kell tüntetni a terméken. A gyakorlatban ugyanis megfigyelhető, hogy az egyes vállalkozások sokszor több fajta azonosítóval, számozással látják el az árucikkeket, emiatt pedig sokszor nem egyértelmű, hogy mely feltüntetett szám jelenti voltaképpen a termék árát, annak összegét.

Újabb pozitív változás, hogy szóbeli panasz alatt nem csak a fogyasztó által élőszóban tett panaszt érti a törvénytervezet, hanem ilyennek minősül a telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt panasz is. A fogyasztói panaszok ez utóbbi, két esetében tehát a vállalkozásoknak ugyanúgy 30 napon belüli törvényes válaszadási kötelezettsége keletkezik. Fontos e körben az érdemi válaszadási kötelezettség előírása, mely szerint a vállalkozásoknak e kötelezettségük teljesítése során érdemi választ szükséges adniuk a megkereső fogyasztónak, a tervezett változások hatályba lépése esetén tehát nem lehet majd semmitmondó válaszleveket megküldeni a panaszosnak.

A szóbeli panasz meghatározása során a tervezet arra is kitér, hogy telefonon tett szóbeli panasz esetén azt egyedi azonosító sorszámmal kell ellátni és erről tájékoztatni kell a fogyasztót is. Szintén fontos új elem, hogy már törvényi szinten kerül meghatározásra az, hogy mit is kell tartalmaznia tételesen a panaszról felvett jegyzőkönyvnek.

A telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálatokkal összefüggésben újfent változás, hogy annak igénybe vételi lehetőségét a hét legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között, legalább 12 órán keresztül folyamatosan kell biztosítani a közszolgáltatások nyújtását végző vállalkozásoknak. A vállalkozások ez utóbb említett típusánál a 15 napos válaszadási határidő egy esetben, további 15 nappal meghosszabbítható, de ez esetben ennek tényéről és indokairól a fogyasztót tájékoztatni kell.

A békéltető testületekre vonatkozóan a tervezet tartalmazza a tanácsadási jogkör deklarálását és ezzel kapcsolatban megnyugtatóan rendezi a függetlenség és pártatlanság kérdéskörét is: kimondja ugyanis, hogy nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban tanácsot adott.

A testületek eljárása kapcsán pozitív elem ismét, hogy a kézbesítési vélelem szerepel a tervezett módosítások között. Ennek alapján a békéltető testület által a vállalkozásnak postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha pedig „nem kereste”- jelzéssel érkezik vissza az irat, azt a kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekintetni, amelynek kapcsán viszont kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem terjeszthető elő a vállalkozások által.

A közérdekű keresetekkel kapcsolatos problémakört szintén rendezi a tervezet, hiszen ez alapján egyértelműen kérhető már a bíróságtól az alperes kereseti kérelemben foglaltak szerinti elmarasztalása, ha a jogalap, a kár összege és a követelés tartalma megállapítható, méghozzá valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ezt az ítéletben foglaltaknak megfelelően kell kielégíteni és a fogyasztó kérheti a bírósági végrehajtást, ha a vállalkozást a bíróság kötelezte a követelés teljesítésére.

A javaslatban a speciálisan védendő fogyasztók, azaz a fiatalkorúak fokozottabb védelmének célja is előtérbe kerül, hiszen a fogyasztóvédelmi hatóság határozatának fellebbezésre tekintet nélkül való végrehajthatóságának lehetősége kerül bevezetésre akkor, ha az szükséges a fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének védelme érdekében. Szintén élhet e szankcióval a fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértő reklámok vagy internetes honlapok esetében is. Végül, de nem utolsósorban a tervezet tartalmazza annak lehetőségét, hogy a hatóság először a felhívás eszközével éljen a kis- és középvállalkozások esetében, ha jogszabálysértést tapasztal.