Különösen az Ünnepek közeledtével, de azt követően is, a kereskedők a fogyasztókat szinte bombázzák a jobbnál jobb (vagy annak tűnő) ajánlatokkal. Sokan garanciát is vállalnak, ami viszont rendkívül sokféle lehet.  Garancia a pénzvisszafizetésre; garancia arra az esetre, ha nem tetszene a megajándékozottnak a termék – a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége segít a fogyasztóknak eligazodni az ajánlatok között.

Garancia, jótállás – ezekkel a szavakkal szinte minden nap találkoznak a fogyasztók a nekik címzett reklámokban, épp ezért nem is árt tisztában lenni azzal, hogy ezek mit is takarnak valójában. A két szó lényegében ugyanazt jelenti: a jótállást szakmai berkeken belül használják, míg a garanciát a hétköznapokban emlegetjük a leginkább.

Az azt jelenti, hogy a kereskedő „jótáll” az esetleges hibákért. Ennek alapján, ha a jótállás vagy garancia időtartama alatt az árucikk meghibásodik, akkor a fogyasztó kérheti a kereskedőtől elsősorban annak ingyenes kijavítását vagy kicserélését, másodsorban pedig (ha a javításnak vagy cserének nem tesznek eleget) a vételár-leszállításra vagy a teljes vételár visszatérítését (illetve a hibát a kereskedő költségére kijavíthatja vagy kijavíttathatja mással). Ezek alól csak akkor mentesülhet a vállalkozás, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett: így például a terméket nem használták rendeltetésszerűen.

A jótállás (tehát a garancia) kétféle is lehet, alapulhat jogi előírásokon vagy pedig lehet a kereskedő önkéntes vállalása is (ez utóbbi esetben nincs olyan jogszabály, ami kötelezné a  garanciavállalásra a vállalkozást, mégis fogyasztóbarát magatartást tanúsítva többletjogokat biztosít a vásárlónak).

1. A jogszabályon alapuló, tehát kötelező jótállásnak a fogyasztók előtti legismertebb formája a tartós fogyasztási cikkeknek minősülő új termékekre vonatkozó egyéves jótállás. Tartós fogyasztási cikkeknek minősülnek tipikusan azok az árucikkek, amelyeket tartós használatra rendeltek és vételáruk bizonyos összeghatár felett van.  Így ide tartoznak például a 10.000 Ft eladási ár feletti mobiltelefonok, lemezjátszók, számítógépek, laptopok, kamerák, MP4 lejátszók és a sort még folytatni lehetne a további, hasonló termékekkel. Ezekben az esetekben a kereskedő nem tekinthet el az egyéves kötelező garancia biztosításától és az jogszabály folytán jár. Ez alapján, ha a hiba a vásárlástól számított egy éven belül jön elő, akkor a fogyasztó által érvényesíthető jogok (kijavítás, kicserélés, vételár-leszállítás, vételár-visszatérítés vagy a más személlyel, de a kereskedő költségére történő kijavítás vagy kijavíttatás) alól csak akkor „bújhat ki” a vállalkozás, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett.

2. A garanciavállalás másik, tipikus esete az, amikor a kereskedő önként vállal garanciát az adott termékre. Ez ugyanakkor már rendkívül sokféle lehet, és a leggyakoribb formája, hogy a kereskedő a fenti tartós fogyasztási cikkeket - a kötelező egyéves jótálláson felül – például „öt év garanciával” árulja. Ilyenkor ez az jelenti, hogy a fogyasztóknak még inkább kedveznek: nem csak tehát az egy éven belüli hiba esetére él ilyenkor a garancia, hanem a garanciavállalás a teljes ötéves időszakra, így pedig az utóbbi időtartam alatt előjött hibára is vonatkozik.

Nem árt tudni azt sem, hogy - az önkéntes garancia körében - több áruház például pénzvisszafizetési garanciát biztosít a bolti vásárlásnál is, ha bármilyen okból a fogyasztó visszavinné a terméket. Az viszont nagyon fontos, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben már megkövetelhet bizonyos többletfeltételeket, így például, miszerint a termék legyen sérülésmentes, vagy legyen meg az eredeti doboza. Sőt ez a garancia vonatkozhat a levásárlás- vagy a csere biztosítására is. Ide tartozik például az az eset is, amennyiben a kereskedő azt ígéri, hogy nem számít, ha a megajándékozottnak nem tetszik a termék, mert bizonyos ideig azt is visszaviheti a fogyasztó.

Az ilyen és ehhez hasonló vállalásokat célszerű rávezettetni a termékről kapott blokkra, különösen az ünnepi leárazások alkalmával, amennyiben szóban arról tájékoztat a kereskedő, hogy ha bármilyen probléma lenne az ajándékba szánt termékekkel, akkor azt például ki lehet cserélni.

Milyen jogai vannak a fogyasztóknak, ha nincs garancia?

Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy ha nincs külön – akár önkéntes, akár kötelező – garanciavállalás a termékre, úgy a fogyasztókat még mindig többletvédelem illeti meg, hibás termékek esetében (tehát nem tartozik ide az az eset, amikor „csak” annyi az árucikk baja, hogy nem tetszik a színe, rossz a mérete, stb).

 

A vásárlástól számítva ugyanis két évig reklamálhatnak a kereskedőnél, elsősorban azt kérve, hogy a terméket javítsák ki vagy cseréljék, ha pedig ezeket nem teljesítik, vagy ezek teljesítése lehetetlen, akkor pedig akár vételár-leszállítást vagy a teljes vételár visszatérítését is igényelhetik. Ugyanakkor közel sem mindegy az, hogy a hiba mikor következik be.

A vásárlást követő hat hónapon belüli hiba esetén sokkalta nagyobb védettséget élveznek a fogyasztók, ugyanis ilyenkor úgy kell tekinteni, hogy az árucikk már eleve akkor is hibás volt, amikor megvették. Ez azt jelenti, hogy a kereskedőnek be kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka csak később, a vásárlás után keletkezett, ha pedig ezt nem teszi meg, az a fogyasztó igényét már megalapozottá teheti.

Ha viszont a hiba hat hónapon túl, azaz – a két évből még hátralévő másfél évben – jön elő, akkor már a fogyasztón áll a bizonyítás terhe. Tehát ekkor már neki kell azt bizonyítani, hogy eleve a vásárláskor már hibás terméket kapott.

 

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.