Érdemi válaszadási kötelezettség előírása, a fogyasztók számára egyszerűbb igényérvényesítési eszközök megteremtése, a békéltető testületek hatékonyságának növelése – többek között ezeket tartalmazza a fogyasztóvédelmi törvény módosítása.

Legkésőbb május közepén megszületik a döntés a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról. Az ezt követő hatvanadik napon, tehát még az idén életbe is lépnek az új szabályok – mondta a Magyar Hírlapnak Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) ügyvezető elnöke. Hozzátette: az előterjesztés bevezeti a közszolgáltatások fogalmát, idetartoznak a többi között a földgáz-, ivóvíz-, csatorna- és a távhőszolgáltatások, az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatások, az egyetemes postai és közösségi közlekedési szolgáltatások is.

Baranovszky közölte, a jövőben fogyasztónak nemcsak a természetes személyek minősülhetnek, hanem például a lakásszövetkezetek is. Ez pedig megteremti annak a lehetőségét, hogy igénybe vegyék a békéltető testületek ingyenes és gyors eljárását jogvitáik megoldására.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a békéltető testületek hatásköre bővül. A tanácsadási jogkör jogszabályban rögzített lehetősége találkozik a fogyasztók mindennaposnak számító igényeivel: nem foszthatók meg ugyanis annak lehetőségétől, hogy már az eljárást megelőzően is tájékozódjanak jogaikról. A jövőben már nem képezheti mérlegelés tárgyát, hanem kötelező lesz azon vállalkozások jegyzékének a nyilvánosságra hozatala, amelyek nem teljesítik a békéltető testületek ajánlásait.

Baranovszky György kiemelte, a fogyasztóvédelmi egyesületek vagy a hatóság által indított közérdekű keresetben már egyértelműen kérhető a bíróságtól a kárt szenvedett fogyasztók igényeinek kielégítése. Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak nem szükséges egyénileg, külön újabb pert indítani és igazukat bizonyítani, mert már a közérdekű keresetek révén is érvényesíthetők az egyéni fogyasztói igények.

Hozzátette, az egyes termékek árára vonatkozó törvényes fizetőeszköz kapcsán annak nemét vagy rövidítését is fel kell tüntetni. Baranovszky elmondta, a gyakorlatban ugyanis gondot okoz, hogy a vállalkozások többfajta azonosítóval, számozással látják el az árucikkeket, emiatt pedig sokszor nem egyértelmű, hogy mely feltüntetett szám jelenti a termék árát.

Kiemelte, pozitív változás, hogy szóbeli panasznak már nemcsak a fogyasztó által élőszóban tett kifogás minősül, hanem ilyennek kell tekinteni a telefonon vagy elektronikus úton közölt bejelentést is. A vállalkozásnak pedig kötelessége harminc napon belül válaszolni.

Ráadásul a panaszosnak küldött válaszlevél nem tartalmazhat semmitmondó információkat, hanem a fogyasztó valódi problémájára vonatkozó nyilatkozatot kell adni. A szóbeli panaszok nyomon követhetőségét segíti, hogy a telefonon tett szóbeli panaszt egyedi azonosító számmal kell ellátni, és erről tájékoztatni kell a fogyasztót is.

Végül a tervezet tartalmazza annak lehetőségét is, hogy a hatóság először csak a felhívás eszközével éljen a hazánkban működő kis- és középvállalkozások esetében, s ne rögtön bírságoljon, ha szabálysértést tapasztal.

forrás:magyarhírlap.hu