szerda, december 13, 2017
Text Size
Jog

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

2016. október 28-án került benyújtásra a Magyar Országgyűlés elé az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/12733. törvényjavaslat. Ennek háttéranyagaként az Országgyűlés Hivatala részletes infojegyzetet állított össze a témában, amelyből jól látszik, hogyan változnak a vásárlási trendek és melyek az aktuális, leggyakoribb fogyasztói problémák. Bővebben...

2016. szeptember 22-én került megrendezésre a 63. Kormányinfó c. sajtótájékoztató, amelyen szóba került a fogyasztóvédelem is. Elhangzott ugyanis a Miniszterelnökség részéről, hogy a Stratégiai Kabinet áttekintette a magyar élelmiszerminőség helyzetét és e körben a Kormány kiemelten foglalkozik a fogyasztóvédelem helyzetével. Bővebben...

2016. október 29-től egyszerűsödik a fizetési számla váltása a fogyasztók részére. Így könnyebb és gyorsabb lesz bankot váltani. Aki eddig a hosszadalmas, bonyolult eljárás miatt nem nézett körbe más pénzügyi szolgáltatók ajánlatai között, annak érdemes lesz érdeklődnie, hiszen nagy különbségek vannak a számlacsomagok díjai között. Eddig is létezett egy ún. egyablakos rendszer, de az egyszerűsített bankváltási eljárás abban az esetben volt lehetséges, ha a választott és a jelenlegi bank is csatlakozott a Magyar Bankszövetség elnökségének bankváltási eljárásáról szóló ajánlásához. Most viszont jogszabály rögzíti a bankváltási eljárás feltételeit, határidejét. Így az eddigi tapasztalatok szerinti minimum 30 munkanapos határidő is rövidülni fog.

Bővebben...


2016. július 07-én kihirdetésre került a nemzetgazdasági miniszter 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelete a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről. A rendelet 2016. július 15-én lép hatályba, onnantól kezdve állapít meg felelősségi szabályokat mind a gyártóra, mind az importőrre, mind a forgalmazóra. Cél a fogyasztók minél hatékonyabb védelme.

Bővebben...

Mi az a CE jelölés?

A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen egy jelzés a hatóságok felé arról, hogy a logóval megjelölt termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, előírásoknak. Milyen módon? Egyrészt úgy, hogy a gyártó – vagy a termék Európai Unión belüli első forgalmazója – a megfelelőségi tanúsítvány aláírásával személyesen felelősséget vállal aziránt, hogy a termék teljesíti a rá vonatkozó követelményeket. Másrészt a hatóság kérésére be tudja mutatni a termék műszaki dokumentációját, illetve – amennyiben szükséges – az EK típusvizsgálati tanúsítványt. A megfelelőségi jelnek a CE rövidítésből kell állnia.

Bővebben...

A 2016. április 12. napján hatályba lépett 2016. évi XVI. tv. módosította a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényt, az első ütemben érvényes szabályok szerint megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére nyitva álló határidő 2016. szeptember 30. napjáig meghosszabbításra került. A törvénymódosítás azoknak a hiteladós személyeknek is ad még egy esélyt az adósságcsapdából való kikerülésre, akik ideáig nem kísérték figyelemmel a jogszabályi előírásokat illetve a kormányzati tájékoztatásokat és lekésték az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőket.

Bővebben...

Az uniós bírósági főtanácsnok szerint törölni kell a Rubik-kocka formáját ábrázoló európai uniós védjegyet - tudatta közleményében a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága.

A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában kifejti: meg kell tagadni a lajstromozást az olyan formák esetében, amelyek alapvető jellemzői szorosan kapcsolódnak az áru fő funkciójához. Ha ezeket a jellemzőket egyetlen gazdasági szereplő számára tartanák fenn, akkor a versenytársak nem adhatnának áruiknak olyan formát, amely az áruk használatához célszerű lenne. Így a védjegyoltalom nagymértékben csökkentené a versenytársak azon lehetőségét, hogy az ugyanezen műszaki megoldást megtestesítő formákat hozhassanak forgalomba.

Bővebben...

Az Országgyűlés 2016. április 26-án új törvényt alkotott az igazságügyi szakértőkről, a korábbi kettő helyett egyetlen jogszabályba foglalva össze a tevékenységükről szóló rendelkezéseket, valamint a munkájukat összefogó kamara működését. Az új törvényben egységesítésre került a korábban egy országos és nyolc területi kamarából álló Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát (MISZK), amelynek minden szakértő tagja lesz a névjegyzékbe történt felvétellel. A szakértői névjegyzéket az igazságügyi tárca vezeti. Újdonságot jelent az is, hogy a kamara rendszeresen értékeli majd az igazságügyi szakértők eljárásait, ami alapján a szakértőket alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas kategóriába sorolják és ezt a névjegyzékben is nyilvánosan feltüntetik. Az értékelés szempontjait kormányrendelet tartalmazza majd.

A fogyasztó hosszú évek óta rendelkezett balesetbiztosítási szerződéssel. 2011. szeptember 25-én balesetet szenvedett, melynek következtében összesen 95 napig kórházban kezelték. A biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igényét bejelentette a biztosítónak, de a biztosító nem a kötvényen szereplő 12.500 forint/nap összeget vette figyelembe a baleseti eredetű napi térítésre vonatkozó biztosítási szolgáltatási összeg kiszámításakor, hanem 125 forintot. Ráadásul a 95 napos keresőképtelenséget sem ismerte el. Ennek eredményeként az 1.187.500 Ft helyett mindössze 6.500 Ft-ot akart fizetni a fogyasztónak. Bővebben...

Nem elég a baleseti bejelentőlap, 2 tanú írásos nyilatkozata, számla a javításról egy szélvédőtörés kapcsán ahhoz, hogy a biztosító fizessen? De igen. Bővebben...

A fogyasztó 2014. június 30. napján fel szerette volna venni a 2011. december 13-án elhunyt édesapja hagyatékából rá eső részt (kb. 3 millió forintot), és ekkor derült ki, hogy azt testvére, egy „első ránézésre láthatóan” hamis meghatalmazás alapján korábban felvette. A pénzintézet a meghatalmazásra hivatkozva nem volt hajlandó kifizetni az örökséget a fogyasztó részére. Bővebben...

A fogyasztó észlelte ugyan, hogy a plomba le van szakadva az óráról, azt gondosan vissza is tette az óra tetejére minden takarítás után, de nem gondolta, hogy ezt be is kellene jelentenie. Az évenkénti leolvasások során sem jelezték felé a szolgáltató munkatársai, hogy sérült lenne a mérő és szabálytalan így használni. Sajnos kötbér fizetés lett az ügy vége. Bővebben...

Nagy bosszúsággal jár, amikor a nyaralóban több hét elteltével vesszük csak észre, hogy csőtörés miatt vízben áll az egész alagsor. Vagy a lebetonozott udvar alatt történik a sérülés, és csak a folyamatosan pörgő vízóra miatt kezdünk gyanakodni. De mit lehet tenni? Be kell jelenteni valakinek? Kell jegyzőkönyvet felvenni? Ki kell fizetni a teljes vízdíjat és a szennyvízdíjat is? Bővebben...

Az egyik panaszos ott sem lakik az ingatlanban, a másik csak nyáron használja a hétvégi házat, ami közös, hogy fizetni kell a szemétszállításért. Van akitől a korábbi 50 %-os díjkedvezményt vonták meg, a másiktól a kukát lopták el, és a pótlásért neki kell fizetnie. Hogyan lehetséges ez? Olyan szolgáltatásért fizessünk, amit nem veszünk igénybe? A rövid válasz: igen. A hosszabb válasz a cikkben olvasható. Bővebben...

További cikkeink...

1. oldal / 6

<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>