péntek, október 18, 2019
Text Size
Jog Cikkek Hova forduljon a fogyasztó, ha panasza van a kereskedőre, de nem oldódott meg az ügy?

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

A felvált talpú cipőt nem javítják, a be sem kapcsoló laptop árát nem adják vissza – többször találkozhatnak a fogyasztók ilyen és ehhez hasonló esetekkel. Az már viszont kevésbé ismert, hogy hova kell fordulni azért, hogy megoldódjon a fogyasztóvédelmi vitás ügy!


Sokan úgy gondolják, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz kell ilyenkor fordulni. Azonban ez tévhit, ami máig él a fogyasztókban. Úgy gondolják, hogy a hatóság hozhat olyan döntést, hogy kinek van igaza az adott vitában, és hogy például ez alapján a kereskedő javítsa ki a hibás terméket a fogyasztó számára. Ez azonban nincs így, mert a fogyasztóvédelmi hatóság (első fokon a járási hivatal) nem rendelkezik az egyedi vitás ügyek eldöntésére hatáskörrel! Ennek megfelelően nem is hozhat a fentiek szerinti határozatot.

 

Tisztázni kell ezért rögtön a hatóság szerepét! Ennek feladata, hogy vizsgálja és ellenőrizze a fogyasztók védelmét szolgáló előírások betartását és eljár ezek megsértése esetén. Amennyiben megállapítja, hogy jogsértés történt, így például a vállalkozás nem válaszolt a fogyasztó panaszára harminc napon belül érdemben és írásban, vagy nem vett fel jegyzőkönyvet a fogyasztó által bejelentett panaszról, akkor szankciót alkalmaz. Így például akár súlyos szabálytalanság esetén be is zárathat egy üzletet vagy bírságot is alkalmazhat.

 

Azonban ettől a fogyasztók – például a fenti, szóban forgó esetekben – még nem kapják vissza a rossz laptop árát, vagy épp nem javítják ki számukra a hibás cipőt! Azért, hogy erre sor kerüljön, Magyarországon ma a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez kell fordulni, amelyek gyors, ingyenes eljárást kínálnak! Legfőbb céljuk és feladatuk egyébként elsősorban nem is a vita eldöntése, hanem a két vitás fél, azaz a fogyasztó és a vállalkozás közötti ügyben egyezség létrehozatala. Ha erre sor kerül, akkor az kötelező erejű és olyan, mintha egy bíróság hozott volna ítéletet az ügyben – mindezt díjmentesen, egyszerű eljárásban. Amennyiben pedig mégsem lenne a vállalkozásnak egyezségi ajánlata, és nem születne egyezség, akkor a békéltető testület eldönti a vitás ügyet, hogy a fogyasztó kérelme megalapozott-e.

 

Ekkor is, több különböző eszköz áll rendelkezésre a döntés kikényszerítésére. Ha például a vállalkozás előre elismerte magára nézve kötelezőként a döntést, és a fogyasztói kérelem megalapozott, akkor kötelező határozat születik, amelyet ismét ki lehet kényszeríteni jogi úton is.

 

Amennyiben a vállalkozás nem fogadta el előre a döntést, de a panaszosnak igaza van a jogszabályok szerint, akkor ajánlás születik. Habár ez nem kötelező erejű, mégis jelentős arányban teljesítik a kereskedők, hiszen ha nem teszik, akkor a fogyasztó jelzése alapján a békéltető testület közzéteszi az egész ügyet (a fogyasztó adatai nélkül), és bárki elolvashatja az interneten a teljes esetet. Így megismerik a kereskedő nevét, székhelyét, mi történt a vitában, és azt is megtudja mindenki, hogy nem tett eleget a cég a békéltető testület ajánlásának. Ekkor tehát a vállalkozás üzleti jóhírneve sérül, amelyet manapság aligha engedhet meg bárki magának az egyre fokozódó piaci versenyben. Épp ezért, ezeket a nem kötelező döntéseket is rendszerint teljesítik.

 

Végül az eljárás nagy előnye, hogy a vállalkozás nem utasíthatja azt el, köteles együttműködni a békéltető testülettel, máskülönben fogyasztóvédelmi bírságot kap!

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.