szerda, március 20, 2019
Text Size
Jog Cikkek Mire kell ügyelni, ha a fogyasztó reklamál a termék hibája miatt?

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

A fogyasztók két évig érvényesíthetik a kereskedőkkel szemben a hibás árucikk miatti jogaikat új termékek esetében, használt termék esetében pedig egy évig (ha a termékre ezeknél hosszabb idejű jótállás is vonatkozik, akkor pedig magát a jótállási időt kell figyelembe venni). Nem mindegy azonban, hogyan tesznek panaszt a fogyasztók, hiszen a kereskedői kötelezettségek ez esetben is szigorúak. Azt pedig sosem árt tudni, hogyan kell eljárnia ilyenkor a másik, vitás félnek.


Ha kiderül a kereskedőtől megvett termékről, hogy hibás, és visszavisszük azt, legyünk felkészülve arra, hogy kérhetik tőlünk az eredeti blokkot (nyugta-számla), amit a vásárlásról kaptunk! Ez igazolja ugyanis, hogy az adott terméket tényleg az érintett kereskedőtől vettük, aki felelősséggel tartozik az árucikk hibájáért.

 

Fontos tudni: ha esetleg tartós fogyasztási cikket vettünk (rendszerint 10.000 Ft vételár feletti, tartós használatra rendelt termékek, mint például a bútorok, laptopok, számítógépek, tablet PC-k, okostelefonok, stb.), akkor arra egyéves kötelező jótállás vonatkozik. Ebben az esetben kellet, hogy jótállási jegyet kapjunk már a vásárláskor: ilyenkor a jótállásból fakadó jogokat elsősorban magával a jótállási jeggyel érvényesíthetjük, de ha azt át sem adták részünkre, akkor itt is, másodsorban magával a kapott blokkal is reklamálhatunk. Ha utóbbira kerül sor, attól a kötelező egyéves jótállás még ugyanúgy érvényes! A fentiek miatt érdemes mindig megőrizni a vásárlásról kapott bizonylatot (számla-nyugta), legalábbis, a nagyobb értékű termékek esetében, amiket bánnánk, ha tönkremennének és ami jelentős anyagi sérelemmel jár.

 

Miután bejelentettük a hibát, a kereskedő azonnal köteles felvenni arról egy jegyzőkönyvet! Ebben rögzíteni kell többek között olyan fontos alapadatokat, mint a fogyasztó neve, címe, a megvett dolog megnevezése, mennyiért vette azt a fogyasztó, mikor került sor a hiba bejelentésére, mi a hiba pontosan (a leírása). De ugyanúgy fel kell tüntetni azt már a jegyzőkönyvben, hogy a fogyasztó egész pontosan milyen jogot kíván érvényesíteni! Ez lehet: elsősorban ingyenes javítás vagy csere, ha pedig ezekre nem kerül sor, másodsorban vételár-leszállítás vagy a teljes vételár visszatérítése, vagy pedig a kijavítás, kijavíttatás a kereskedő költségére.

 

Még ezzel sincs vége, hiszen, fel kell tüntetni azt, hogyan kívánja a vállalkozás rendezni az ügyet, azaz teljesíti-e a fogyasztó kérését, ha pedig azt elutasítja, úgy az utóbbi esetben ezt kell feltüntetni. Ez alól mindössze egy kivétel érvényesül: mégpedig az, ha ott rögtön, a bejelentéskor a kereskedő még nem tud nyilatkozni arról, hogy teljesíti-e a fogyasztó igényét. Azonban ez utóbbi esetben is, legkésőbb öt munkanapon belül értesíteni kell a fogyasztót igazolható módon a vállalkozás álláspontjáról, teljesíti-e a bejelentett igényt (ha nem teljesíti, akkor pedig az elutasítás indokát szintén meg kell adni).

 

Végül, de nem utolsósorban, hogy ha esetleg a vállalkozás máshogy kívánja rendezni a vitás ügyet, azaz eltérő módon, mint amit a fogyasztó bejelentett (például: csere helyett csak javítani hajlandó), akkor ezt is meg kell indokolni.

 

Miután készen van a jegyzőkönyv felvétele, és azt kitöltötték, fontos, hogy a fogyasztónak meg kell kapnia abból egy másolati példányt! Ez jelentős bizonyíték a kezében, ha később esetleg tovább kellene vinnie az ügyet, mert például a kereskedő az igényt elutasítja.

Ne feledjék azt sem a fogyasztók, hogy ha a kereskedő átvette kijavításra vagy kicserélésre az adott árucikket, akkor törekednie kell a tizenöt napon belüli elvégzésre!

 

Ha esetleg kijavításra vették át a terméket – vagy azért, hogy megvizsgálják, teljesíthető-e a fogyasztó kérése– akkor egy újabb kötelező előírás például, hogy az átvétel tényét igazoló elismervényt kell odaadni a fogyasztónak! Ezen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az árucikk azonosításához szükséges adatokat, átvételének időpontját, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.

 

Egyébként, a fenti, elismervény átadására vonatkozó kötelezettségek úgy is teljesíthetőek, ha mindezeket magában a hibabejelentésről felvett jegyzőkönyvben rögzítik.

 

Fontos szempont egyúttal, hogy ha a fogyasztó igénye a kijavításra irányul, akkor azt bejelentheti nem csak a kereskedőnél (tehát annál a forgalmazónál, akinek a nevére szól a vásárlásról kapott blokk), hanem a javítószolgálatnál (szerviz) is. Ez akkor jön szóba tipikusan, ha a fogyasztó olyan terméket vásárolt, amelyre akár egyéves kötelező jótállás vagy pedig önként vállalt jótállás vonatkozik. Ekkor ugyanis meg szokták jelölni magán a jótállási jegyen azt is, melyik szervizhez vagy szervizekhez viheti vissza a fogyasztó javítás céljából a terméket.

 

Itt két lényeges dolgot kell tisztázni: az első, hogy a kijavításnál – a fentiek szerint – a fogyasztó dönti el saját maga, hova jelenti be, hova viszi vissza a terméket. Őt ilyenkor nem küldheti el a kereskedő azzal, hogy „ezt a szerviz intézi”, hanem ilyenkor neki is be kell venni az árucikket, foglalkoznia kell a megtett reklamációval, és saját magának szükséges továbbítani az érintett, hibás dolgot a szervizbe. Ha pedig a javítási igényt a szerviznél jelentették be és át is vették a terméket javításra, úgy magának a szerviznek is törekednie kell arra, hogy azt megcsinálják tizenöt napon belül.

Végül a második fontos szempont pedig az, hogy ha a fogyasztó kérése nem a javításra, hanem ezt meghaladó igényre (például cserére vagy a vételár visszafizetésére irányul), akkor azt ne a szervizbe vigye vissza, hanem magához a kereskedőhöz (azaz a forgalmazóhoz). A szerviztől ugyanis legfeljebb a javítást lehet kérni, más igényt nem. Nem így a kereskedő esetében, aki viszont felel a hibás termék esetében az összes korábban ismertetett fogyasztói jog (elsősorban javítás vagy csere, másodsorban, az előzőek hiányában pedig például: a vételár leszállítása vagy a teljes vételár visszatérítése) teljesítéséért.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.