szerda, február 20, 2019
Text Size
Jog Cikkek Mit tegyünk, ha hibás a termék, de nincs meg róla a számla?

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

Tönkrement a nemrég megvett termék, de már kidobtuk a vásárlásról kapott számlát vagy el is felejtették átadni számunkra? Tudni kell, ha fogyasztóvédelmi probléma van, úgy a fogyasztóknak kell bizonyítani, hogy valóban az érintett kereskedőtől vették az árucikket. Ezt a vásárlásról kapott bizonylattal (számla-nyugta) lehet megtenni. De mi van akkor, ha a számla már rég nincs meg, vagy eleve azt meg sem kaptuk?


Ha a fogyasztó reklamál a kereskedőnél a termék hibája miatt, fontos szabály, hogy először neki, tehát a vásárlónak kell bizonyítania azt, miszerint a hibás árucikket tényleg a szóban forgó kereskedőtől vásárolta. A fogyasztóvédelmi előírások szerint egyértelműen a vásárlásról kapott bizonylattal (számla-nyugta) lehet eleget tenni ennek a bizonyítási kötelezettségnek.

Amennyiben viszont a fogyasztó példánya nincsen meg és a kereskedő épp ezért nem is törődik az üggyel, úgy a vásárló még mindig többféle dolgot tehet.

1.Az első és legfontosabb, hogy ilyenkor panasszal lehet élni, akár szóban, akár írásban, amellyel az adott vállalkozásnak mindenképpen kötelező foglalkoznia. Ha szóban, személyesen tette meg a fogyasztó a panaszt az üzletben, akkor azt azonnal ki kell vizsgálnia és szükség szerint orvosolnia kell a kereskedőnek. Amennyiben a fogyasztó a panasz kezelésével nem elégedett (mert például azt elutasítják) vagy pedig nem lehet a panaszt azonnal kivizsgálni, akkor azonnal egy jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a kifogás legfontosabb tartalmi részleteit.

Ha tehát ott helyben - a bizonylat (nyugta-számla) hiányában – egyáltalán nem foglalkoztak a fogyasztó által bejelentett igénnyel, akkor vetessenek fel a fogyasztók egy jegyzőkönyvet az eladóval. Miután sor került a jegyzőkönyv felvételére, fontos, hogy abból egy másolati példányt a fogyasztónak át kell adni. Amennyiben a kereskedő mégsem adná át az említett másolatot, akkor fogyasztóvédelmi szabályt sért meg, amelyet - bejelentést követően - a hatóság vizsgál ki és az alapot adhat az eljárásra, és szankció alkalmazására (ami adott esetben bírság is lehet).

Ezt követően pedig a fogyasztónak a szóban megtett panaszára legkésőbb harminc napon belül válaszolnia kell érdemben a vállalkozásnak, reagálva minden egyes felvetésre és kérdésre.

Amennyiben pedig a fogyasztó nem tud visszamenni a vásárlás helyszínére, ugyanúgy tehet panaszt írásban, azon a csatornán, amelyen a vállalkozás fogadja a reklamációkat, például e-mailben vagy postai úton. Ilyenkor is érvényes az, hogy legkésőbb harminc napon belül meg kell válaszolni érdemben az írásos kifogást.

2. Fontos, a fogyasztóvédelmi előírások nem tiltják meg azt, hogy a fogyasztó egyéb úton bizonyítsa a vásárlás tényét és a kereskedő személyét. Ha tehát nincs meg a vásárlást igazoló bizonylat (számla-nyugta), úgy már eleve érdemes összegyűjteni minden olyan egyéb írásos dokumentumot, amely alkalmas a fentiek igazolására.

-Egy webáruház esetében például ilyenkor is könnyű a dolga a fogyasztónak, hiszen a vállalkozás nem tagadhatja le a vele folytatott levelezést, a megrendelést, az arról kapott visszaigazolást. Sőt a fogyasztó, ha esetleg fizetési módként nem a készpénzes módot választotta, akkor bármikor letöltheti ma már az internetbankjából a konkrét tranzakció másolatát, ami igazolja, hogy az adott kereskedő részére mekkora összegben került sor az utalásra.

A fenti esetekben tehát nagy segítség, ha a fogyasztók már előre gondolkodnak, és az adott internetes megrendelés részleteit elmentik, hiszen minden fontos dokumentum bizonyító erővel bírhat például egy későbbi békéltető testületi, vagy akár egy polgári peres eljárásban. A lényeg, hogy ezek olyan iratok legyenek, amelyek alkalmasak legyenek a fogyasztó állításának bizonyítására. Tehát a dokumentumok tartalmának (például: a megrendelés pontos tárgya név és cikkszám szerint megnevezve vagy más egyéb módon konkrétan körülírva, a megrendelés dátuma, egyéb körülményei, a kifizetett összeget igazoló banki tranzakció másolata) illeszkednie kell a fogyasztó által előadott tényekhez.

Emellett azt is érdemes figyelembe venni, internetes vásárlásnál bizonyos esetekben lehetőség van arra, hogy a kereskedő úgynevezett elektronikus számlát bocsásson ki. Ezért, ha esetleg internetes megrendelésről volt szó, érdemes ellenőrizniük a fogyasztóknak e-mail fiókjukat is, mert elképzelhető, hogy az adott webáruház e-mailben küldte meg az érintett vásárlás tényét igazoló bizonylatot a fogyasztónak.

Amennyiben az e-mailek között egyáltalán nem találják a kibocsátott elektronikus számlát, úgy érdemes ellenőrizniük a fogyasztónak a felhasználói fiókjukat, mert elképzelhető, hogy azt a webáruház a fiókba történő belépést követően tette/teszi letölthetővé.

-Ha a vásárlásra nem az interneten, hanem személyesen került sor, akkor értelemszerűen kevesebb dokumentum állhat az értékesítés jellegéből fakadóan rendelkezésre. Azonban ekkor sem szabad elfelejteni azt, hogy ha egy boltban, személyesen történt a megrendelés, akkor itt is rendszerint a fogyasztó már kap, kaphat bizonyos dokumentumokat, amellyel szintén az ügy egyes részleteit már alá tudja támasztani.

Ilyen papír lehet a fogyasztó kezében akár egy írásos megrendelőlap, amelyet előzetesen töltött ki az adott kereskedő és adott át a vásárló számára, vagy akár az is, ha elmulasztott ugyan számlát-nyugtát kibocsátani, de készült egy „elismervény” akár kézzel írott módon, amely tartalmazza az ügy pontosabb részleteit (például: a termék/szolgáltatás típusa, ellenértéke, a megrendelés egyéb körülményeit).

Végül adott esetben akár bizonyító erejű lehet akár egy a vállalkozás által írt válaszlevél a fogyasztó panaszára, amely, habár elutasítja a fogyasztó igényét a számla-nyugta hiánya miatt, ugyanakkor a szerződéskötés ténye egyértelműen megállapítható annak tartalmából. Ilyen lehet az az eset, ha az érintett kereskedő maga ír le olyan történéseket, amelyek arra utalnak, hogy valóban sor került a fogyasztó által hivatkozott megrendelésre, és az elutasítás hátterében csak és kizárólag a bizonylat bemutatásának hiánya áll, de egyébként a többi történést, a szerződéskötés tényét és akár a vételár megfizetését a vállalkozás elismeri.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.