szerda, február 20, 2019
Text Size
Jog Cikkek Megvonhatja tényleg a kereskedő a garanciát?

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

„A garanciát a termék sérülése miatt megvontuk.” – állt a fogyasztónak megküldött mindössze néhány soros válaszlevélben, aki közel százötvenezer forintos televíziót vásárolt, viszont az egyáltalán nem működött. Megteheti-e a kereskedő, hogy megvonja az egyéves kötelező jótállást?


 

Röviden a válasz: nem, a kereskedő hibázott!

 

Hosszabban is érdemes viszont elidőzni e témakörnél, hiszen az rendkívül fontos a fogyasztók szempontjából.

 

Bizonyos termékekre ugyanis a kereskedőknek egyéves kötelező jótállást (garanciát) kell vállalniuk. Említsük akárhogy is, akár jótállásként, akár garanciaként, mindkettő ugyanazt jelenti. Mégpedig azt, hogy a vállalkozás az általa eladott dolog hibájáért felelősséget vállal a jótállási idő (garanciaidő) alatt. Ez alapján pedig, ha a jótállás ideje alatt az eladott termék meghibásodik, akkor a fogyasztó kérheti elsősorban az ingyenes javítást vagy cserét, vagy ha ezeket a kereskedő nem vállalja, vagy ezek teljesítése lehetetlen, akkor pedig másodsorban a vételár leszállítását vagy a teljes vételár visszatérítését. Ezek teljesítése alól a vállalkozás csak és kizárólag akkor mentesülhet, amennyiben bizonyítja, hogy a hiba oka a fogyasztónak történő átadást követően keletkezett.

 

A fenti esetben is tehát a vállalkozás legfeljebb csak „megalapozatlannak” nyilváníthatta volna a fogyasztó kérését, de ezt is csak akkor tehette volna meg, amennyiben bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ez azonban a szóban forgó ügyben egyáltalán nem történt meg, annak ellenére, hogy a vállalkozást kötelező egyéves jótállás terhelte a vásárlástól számítva.

 

Azt érdemes tudni a fogyasztóknak, hogy ez jogszabály folytán jár, méghozzá a kereskedők által újonnan eladott és tartós használatra rendelt olyan termékekre, amelyek vételára egy bizonyos összeg (általában 10.000 Ft) felett van. Ezeket tartós fogyasztási cikkeknek hívjuk, és rendszerint olyan, tipikus árucikkek tartoznak ide, mint a 10.000 Ft feletti számítógépek, televíziók, telefonok, laptopok, Tablet PC-k, bútorok, és a példákat még további lehetne sorolni. Ha tehát ilyen termékekről, árucikkekről van szó, akkor a fogyasztónak történő átadástól, vagy ha az üzembe helyezés napja ezzel nem egyezik, úgy az üzembe helyezéstől számított egy évig kell a vállalkozásnak mindenképpen kötelező jótállást vállalnia. Csak a példa kedvéért, ide tartoznak még: a 10.000 Ft feletti háztartási készülékek (mint a hűtőszekrény, fagyasztó, hűtőszekrény, villanytűzhely, centrifuga, szárítógép); a 10.000 Ft feletti, árammal működtetett konyhai kisgépek (mint a mikrosütő, kenyérsütő, grillsütő), a 10.000 Ft feletti gázkészülékek (például: tűzhely, konvektor, gázkazán), 10.000 Ft feletti közlekedési eszközök (mint a kerékpár, személygépkocsi), a 10.000 Ft feletti optikai eszközök (például: látcső, távcső, mikroszkóp), hangszerek 10.000 Ft felett, órák és ékszerek, sporteszközök szintén 10.000 Ft felett.

 

Amennyiben a fogyasztó a fenti termékek közül vásárolt valamilyet, úgy a kötelező jótállás (garancia) nagyon szűk feltételekkel köthető csak feltételhez. Kizárólag akkor teheti meg ezt a kereskedő, ha az érintett termék megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható, és a vállalkozás által megszabott követelmény (feltétel) teljesítése nem jelent a fogyasztóra nézve aránytalan terhet.

 

Ilyen eset lehet például, ha az eladó kereskedő megszabja azt, miszerint például az értékesített gázkazánra a kötelező egyéves jótállás feltétele az, hogy annak bekötése az általa meghatározott szakszervizzel vagy nyilvántartásba vett gázszerelővel történjen. Ezt ki lehet kötni, hiszen ekkor a fogyasztó életének, vagyonának biztonsága az első.

 

Azonban a fenti idézett példa egyáltalán nem ilyen volt, hiszen egy televízió rendszerint nem igényel például szakszerviz általi beüzemelést, és önmagában attól még, hogy a visszaküldött televízión sérülést véltek felfedezni, az árucikkre ekkor is jár a kötelező egyéves garancia, amit pedig nem lehet megvonni. Ez esetben is tehát be kellett volna bizonyítania azt az érintett kereskedőnek, hogy a hiba oka csak később, az átadást követően keletkezett. Azaz azt, hogy a hiba oka ténylegesen is a felfedezett sérülés volt és a televízió tényleg emiatt a sérülés miatt nem működik megfelelően. Gondoljunk csak bele, hány olyan eset van, hogy egy műszaki cikknek (például telefonnak, televíziónak) karcos a képernyője, de ettől függetlenül kifogástalanul működik (televízió esetében például megjeleníti a képet és lehet rajta tévézni, csatornát váltani; okostelefon esetében pedig lehet vele telefonálni, képet készíteni és internetezni). Önmagában tehát a sérülés ténye nem zárhatja ki a jótállási felelősséget, így a kereskedőt a fenti bizonyítási kötelezettség terhelte. Mivel pedig a példában vett esetben ezt nem teljesítette, a fogyasztónak jogos volt elsősorban az ingyenes javításra vagy cserére vonatkozó igénye (de mivel be sem kapcsolt már rögtön, azaz súlyos hibája volt, és tartós fogyasztási cikkről volt szó, akkor, ha a fogyasztó ezt három munkanapon belül jelenti be, akkor rögtön akár azonnali cserét is kérhet).

 

Egyébként azt érdemes tudni még a fogyasztóknak, hogy a kötelező jótállást elsősorban a jótállási jeggyel lehet érvényesíteni, ha viszont az nincsen meg, akkor a kereskedőtől kapott bizonylattal (számla-nyugtával) is lehet gyakorolni a jótállásból fakadó jogokat. Tehát a kötelező jótállás ugyanúgy jár akkor is, amennyiben elfelejtették a fogyasztónak átadni a jótállási jegyet, vagy pedig azt rosszul töltötte ki a kerekedő.

 

Végül, de nem utolsósorban azt is tudni kell, hogy ha esetleg olyan jellegű tartós fogyasztási cikk hibásodik meg, amely rögzített bekötésű, illetve 10 kg-nál súlyosabb, vagy pedig tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható, akkor azt az üzemeltetés helyén (tehát a fogyasztó otthonában) kell megjavítani (kivéve, ha járműről volt szó).

 

Előfordulhat viszont az is, miszerint a hiba olyan jellegű, hogy azt nem lehet a fogyasztó otthonában kijavítani. Fontos, hogy ez esetben magának a kereskedőnek (vagy pedig a szerviznek, ha a fogyasztó nála jelentette be a kijavítási igényt) kell gondoskodnia az el- és visszaszállításról. Ez azt is jelenti pedig, hogy ilyen esetben nem lehet például a fogyasztót felszólítani arra, miszerint előlegezze meg vagy fizesse meg a kiszállás vagy a szállítás költségeit!

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.