szombat, január 19, 2019
Text Size
Jog Cikkek Mit vállal az a kereskedő, aki jótállást biztosít a termékre?

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

Jótállás, garancia – a hétköznapokban sokszor halljuk ezeket a szavakat az egyes ajánlatokban. Nem árt azonban odafigyelni, és tisztában lenni ezek jelentésével. Egyáltalán, mi a különbség a két fogalom között?


A helyes válasz: lényegében semmi!

 

A garancia szót a mindennapokban használják inkább a kereskedők és a fogyasztók, míg a jótállást a fogyasztóvédelmi szakma.

 

Mind a kettő azt jelenti, hogy a kereskedőt felelősség terheli az általa eladott termék hibájáért, ha az a jótállási idő alatt meghibásodik. Ez alapján pedig köteles bebizonyítani, hogy a hiba oka csak később, a vásárlás után keletkezett. Ha pedig erre nem kerül sor a részéről, akkor köteles a fogyasztó jótállási jogainak eleget tenni! Mik ezek a jogok?

 

Ugyanazok, amelyeket a fogyasztók hibás termékek esetében általában is érvényesíthetnek. Ide tartozik elsősorban a kijavítás vagy a kicserélés, ha pedig ezeket a kereskedő nem vállalta vagy pedig ezek teljesítése lehetetlen, akkor kérhető a vételár leszállítása vagy például a teljes vételár visszafizetése.

 

A kereskedőt a fenti kötelezettség egészen a jótállási idő végéig terheli. Ez azt jelenti, hogy ha például egy laptopot hároméves garanciával árulnak, akkor előjöhet a hiba akár két és fél év múlva is, de akkor is védik a fenti jogok a fogyasztókat! A kerekedőt tehát ez esetben is a fent említett bizonyítási kötelezettség terheli. Ha pedig nem bizonyítja be, hogy ő még hibátlan terméket adott el, akkor a fogyasztó igénye megalapozott lehet.

 

A gyakorlatban ez a bizonyítás általában úgy néz ki, hogy bevizsgáltatják az adott terméket, mi okozta a hibát pontosan, és a hiba oka mikor keletkezett: még a vásárlás előtt vagy utána. Nem mindegy viszont, hogy milyen tartalmú szakvélemény születik! Fontos, hogy az részletesen feltárja a hiba oka és maga a hiba közötti összefüggést, megalapozott legyen és konkrét megállapításokat tartalmazzon, egyúttal megfeleljen a pártatlanság és függetlenség követelményének. Ha ugyanis a fentieknek a híján van a „szakvélemény”, akkor megkérdőjeleződik annak a bizonyító ereje, és ez pedig azt jelenti, hogy az adott dokumentummal a kereskedő még nem mentette ki magát a jótállási felelőssége alól!

 

A fenti követelményeknek így például egész biztosan nem felelhet meg, ha a szakvéleményt maga a szerviz állítja ki és egy-két sorban azért utasítja el a jótállást, mert például sérülést vélt felfedezni az adott terméken!

 

Azonban itt sem mindegy, hogy pontosan milyen jótállási kötelezettségről van szó!

 

Van ugyanis önként vállalt (azaz szerződéses) jótállás, emellett jogszabály szerint járó (azaz kötelező) jótállás.

 

1.Fontos, hogy az önkéntes jótállásnál, a fenti példában – amikor a sérülés miatt elutasításra került az igény – meg lehet tenni azt a kikötést, miszerint a jótállás nem terjed ki például a sérülésekből, elejtésből fakadó hibákra.

Épp ez az önként vállalt jótállás lényege. Ilyenkor a kereskedő saját feltételeihez kötheti a garanciát, és meghatározhatja annak részletes feltételeit, határidejét. Hasonló korlátozás lehet például az, ha egy drága fényképezőgépre tízéves jótállást vállalnak, de megszabják az apró betűs részben, hogy az nem terjed ki a rossz, például esős időben történő használatból (tehát a beázásból) eredő hibákra.

 

Gépjárműveknél is például hasonló az a kikötés, hogy akkor él akár az első megtett 200.000 km-ig vagy a vásárlástól számított tíz évig a garancia, amennyiben a fogyasztó egy bizonyos időközönként elviszi az autót átnézetni a kereskedő által kijelölt szakszervizbe. Ebben az esetben, ha például a fogyasztó ezt elmulasztja, és nem tudja igazolni a szakszerviz általi átvizsgálást, eleve nem terheli a kereskedőt a garancia, hiszen az azt megalapozó feltétel sem teljesült!

 

2. Van azonban olyan jótállás is, amely felől a vállalkozás nem dönthet szabadon, és amit kötelessége biztosítani mindenképpen. Ez a kötelező jótállás! A fogyasztók előtt leggyakrabban ismert példa erre az újonnan eladott tartós fogyasztási cikkek köre, ha vételáruk egy bizonyos összeg – általában 10.000 Ft – felett van: ezekre ugyanis kötelező egyéves jótállás vonatkozik.

 

Ide tartoznak például a fogyasztók előtt népszerű, olyan elektronikai, szórakoztató cikkek, kommunikációs eszközök, mint például a 10.000 Ft feletti Tablet PC-k, számítógépek, laptopok, okostelefonok, televíziók, játékkonzolok, rádiók, MP4-lejátszók, stb. De ugyanitt említhetnénk a 10.000 Ft feletti: háztartási készülékeket, órákat, ékszereket, kerékpárokat, konyhai gépeket, optikai eszközöket, bútorokat, de akár a gépjárműveket is.

 

Ha ilyen árucikket ad el a kereskedő a fogyasztónak, akkor arra mindenképpen egyéves kötelező jótállást kell vállalnia, erről pedig jótállási jegyet is ki kell állítani, amit szintén át kell adni a vásárláskor! Ez esetben a jótállási jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, ha ez nincsen meg, akkor pedig a vásárlást igazoló bizonylattal (számla-nyugta) is. Itt rögtön tisztázni kell azt is, hogy ha esetleg rosszul tölti ki a kereskedő alkalmazottja a jótállási jegyet, sőt, ha esetleg át sem adja, a kötelező jótállás attól még ugyanúgy jár az adott termékre. Egy példával illusztrálva: ha vettünk egy 10.000 Ft feletti árú okostelefont, és az meghibásodik a kötelező egyéves jótállási időn belül,  akkor a kereskedőnek bizonyítania kell, hogy a hiba oka csak a vásárlást követően keletkezett! Ha pedig ezt nem teszi meg, akkor a már ismertetett fogyasztói igényeket megalapozottan kérhetjük.

 

A kötelező jótállás még egy fontos dologban különbözik az önkéntes jótállástól: sokkal szűkebb körben köthető csak feltételhez! Akkor van erre mód kizárólag, ha az adott fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése egyébként nem biztosítható, és a kereskedő által megszabott követelmény nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. Ilyen lehet például az az eset, amikor a fogyasztó vásárol egy gáztűzhelyt. Ennek az ára ismét 10.000 Ft felett van, arra kötelező egyéves jótállás jár. Ilyenkor például feltételként lehet szabni – és ezt meg is teszik a kereskedők – hogy a beköttetést csak kijelölt szakszervizzel vagy megfelelő papírral rendelkező gázszerelővel végeztetheti el a fogyasztó, és ezt jogosan teszik! Ekkor ugyanis maga a vásárló biztonsága kívánja meg azt, hogy szakértő kezek által kerüljön sor a bekötésre.

 

Fontos viszont, hogy más egyéb korlátozó feltétel ebben az esetben sem tehető! Az egyéves  kötelező jótállás esetében tehát nem lehet kikötni például azt, hogy az nem jár akkor, ha az árucikk megkarcolódott vagy például nincs meg az eredeti csomagolása a terméknek.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.