vasárnap, december 16, 2018
Text Size
Jog Cikkek Albérletkeresés buktatók nélkül

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

Kihirdették a felvételi ponthatárokat, indul az egyetemisták albérlet keresése. Ehhez szedtünk csokorba néhány jó tanácsot, mire érdemes odafigyelni, hogy ne érjen senkit kellemetlen meglepetés.

Az első és legfontosabb, hogy mindenképpen kössenek írásba foglalt szerződést, szóbeli megállapodással ne elégedjenek meg. Ebben a szerződésben kell rögzíteni a felek személyes adatait, az ingatlan adatait, a bérleti díj mértékét, a kaució mértékét, azt hogy milyen időtartamra kötik meg a szerződést, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket. Egyszóval minden, a felek kapcsolatát alapvetően meghatározó információnak itt kell szerepelni a későbbi vitás ügyek elkerülése végett.




Mostanában gyakori, hogy a bérbeadó ragaszkodik a szerződés közjegyzői okiratba foglalásához, hiszen az akkor azonnal végrehajtható okiratnak számít. Ezzel próbálják bebiztosítani a bérlemény jövőbeni gyors kiürítésének sikerét. A kérdés ebben az esetben az, hogy ki fizeti a szerződéskötés költségeit. Erre nincs egyértelmű válasz, alapesetben a bérbeadó, de ha egy részét ki akarja fizettetni a bérlővel, a bérlő nem tud ellene semmit tenni, ha szüksége van a lakásra.

Bérleti szerződés időtartamát tekintve lehet határozott és határozatlan idejű. A határozott idejű szerződés az időtartam lejártával automatikusan megszűnik, míg a határozatlan idejűnél a felmondási idő elteltével szűnik meg. Egyetemisták esetében felmerülhet kérdésként, hogy a nyári két hónappal, amikor esetleg nincs szükség a lakásra, mi legyen. Ha felmondják a szerződést, nem biztos, hogy találnak helyette másikat szeptembertől, ha pedig nem mondják fel, fizethetik a bérleti díjat, költségeket úgy is, hogy ott sincsenek a lakásban.

A bérleti szerződés aláírásakor szokásosan kéthavi kaució kerül kikötésre, vagyis kéthavi lakbérnek megfelelő összeget kell előre kifizetni. Ez az összeg nem arra szolgál, hogy a szerződés megszűnésekor fedezze az utolsó hónapokban esedékes bérleti díjat, hanem a bérleményben esetlegesen keletkező károk megjavítására illetve a fennmaradó tartozásokra fordítandó. Elszámolást követően visszajár a fennmaradó összeg a bérlő részére.

Mind a bérbeadáskor, mind a bérlők kiköltözésekor érdemes átadás átvételi jegyzőkönyvet készíteni. Ebben lehet rögzíteni a lakás aktuális állapotát, a lakásban lévő berendezési tárgyakat, így később nem lehet vita abból például, hogy volt-e mikrohullámú sütő a lakásban, vagy sem.

Arról is meg kell állapodni, hogy hány személy költözhet be az ingatlanba, valamint érdemes előre tisztázni az ingatlanhoz kapcsolódó házirendet, és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt kötelezettségeket, nehogy később érjék a bérlőket kellemetlen meglepetések.

A közüzemi számlák befizetése kapcsán kétféle megoldás létezik, az egyik szerint átírásra kerülnek a bérlő nevére a mérőórák, és személy szerint ő kapja a számlákat. A másik megoldás alapján pedig a bérbeadó fizeti be azokat és havonta elszámolnak a felek. Fontos, hogy ez havonta megtörténjen, mert így nem fordulhat elő az az eset, hogy több hónapnyi elmaradást egyszerre kell megfizetni.

A bérleti díj, egyéb költségek átadásáról kérjenek a bérlők átvételi elismervényt, vagy nyugtát, vagy az is biztosíték lehet számukra, ha bankszámlára utalással fizetnek, hiszen így később is bizonyítható milyen összegeket fizettek meg a bérbeadó felé.