vasárnap, október 21, 2018
Text Size
Civil pálya Cikkek Mikor kell a vállalkozásoknak kötelező jótállást vállalniuk?

A fogyasztóvédelmi civil szervezetek tevékeny szerepet vállalnak a hazai fogyasztóvédelemben, ezért itt a szervezetek által megjelentetett híreket olvashatják.

Tartós fogyasztási cikkek, javító-karbantartó szolgáltatások, új lakások – a vállalkozásoknak több esetben is kötelező jótállást kell vállalniuk az általuk eladott dolgokra vagy a nyújtott szolgáltatásokra. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A jótállás (garancia) nem jelent mást, mint hogy a vállalkozás lényegében „jótáll” azért, hogy az általa nyújtott szolgáltatás vagy az általa eladott termék jó minőségű és felelősséget vállal arra az esetre, ha esetleg kiderülne, hogy hibás volt az adott árucikk vagy szolgáltatás.

A gyakorlatban pedig ez már úgy nyilvánul meg, hogy a jótállási idő alatti előjövő hibánál a vállalkozásnak bizonyítania kell, miszerint az átadáskor a termék vagy szolgáltatás hibátlan volt, és a hiba oka csak később keletkezett. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó megalapozottan követelheti elsősorban az ingyenes kijavítást vagy kicserélést (szolgáltatás esetében ez a szolgáltatás újbóli elvégzését jelenti), ennek hiányában pedig vételár-leszállításra vagy a teljes vételár visszatérítésére tarthat igényt.

A jótállásnak egyébként több formája is van, egyrészt alapulhat önkéntes vállaláson vagy jogszabályon (ez utóbbi esetben beszélünk kötelező jótállásról). Míg az első esetben a kereskedő saját döntésén múlik, hogy biztosítja a jótállást, úgy a másodikban jogszabály kötelezi a vállalkozást a jótállás vállalására.

1.A fogyasztók a kötelező jótállás formái közül leggyakrabban a tartós fogyasztási cikkek esetében találkoznak, amikor is egyéves kötelező jótállást kell a vállalkozásnak vállalnia bizonyos árucikkekre. Azok tartoznak ide, amelyeket tipikusan tartós használatra rendeltek, és az áruk meghatározott eladási ár felett van. Számtalan termékfajta ide tartozik, mint például a villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10.000 Ft eladási ár felett (például: mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kávéfőző, vízforraló, stb), de ide soroljuk az említett ár feletti gázkészülékeket, motoros kerti gépeket, egészségmegőrző termékeket, mobiltelefonokat, monitorokat, laptopokat, fényképezőgépeket, és a sort még folytatni lehetne.

Ezeknek az esetében a kötelező jótállás ideje egy év, ez alatt az idő alatt a vállalkozást a már korábban említett bizonyítási kötelezettség terheli, ha a termék meghibásodik. A jótállást a kapott jótállási jeggyel, ennek hiányában pedig a kapott számlával-nyugtával lehet érvényesíteni, feltéve, ha a termék tulajdonosa fogyasztónak minősül (azaz magánszemélynek, és nem vállalkozásnak).

2. A fogyasztók előtt kevésbé ismert, de jó tudni, hogy az egyes javító-karbantartó szolgáltatások esetében a vállalkozásokat ugyancsak kötelező jótállás terheli, ha a szolgáltatás díja a húszezer forintot meghaladja (az ÁFA-t és az anyagköltséget is magában foglaló díjat kell itt alapul venni). A kötelező jótállás ideje ilyenkor hat hónap, és a következő típusú szolgáltatásokra terjed ki: lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások, háztartási gépek és készülékek javítása, barkács- és kerti szerszámok javítása, személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása, audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása, gyógyászati segédeszközök javítása, telefon- és telefax-berendezések javítása, hangszerek javítása, órák javítása.

Amennyiben a fogyasztó által igénybe vett szolgáltatás a fenti körbe tartozik és ára meghaladja a jelzett húszezer forintot, úgy a vállalkozás jótállási jegyet köteles a fogyasztónak átadni, amelyen fel kell tüntetni például a cég nevét és címét, az elvégzett szolgáltatás megnevezését, a szolgáltatás díját, vagy éppen a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat is. Fontos, hogy ha esetleg elmaradna a jótállási jegy átadása vagy pedig azt a vállalkozás szabálytalanul állítja ki, úgy attól még ugyanúgy érvényes a jótállás. Ilyen esetben a fogyasztó az átvett összegről szóló bizonylattal (számla-nyugta) tudja a jótállási jogait érvényesíteni.

Ha a nyújtott szolgáltatással probléma adódik (például hat hónapon belül a kijavított gázkazán újra elromlik), és a fogyasztó bejelenti a jótállási igényt a vállalkozásnak, úgy arról az utóbbinak jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyben rögzíteni kell a fogyasztó nevét, címét, és többek között a hiba leírását is. A jegyzőkönyvből egy példányt át kell adni a fogyasztónak ilyenkor.

3. Végül a kötelező jótállás harmadik típusa az újonnan épített lakásokra és lakóépületekre, valamint azok meghatározott épületszerkezeteire, és többek között azok bizonyos berendezéseinek beépítésére és helyiségeire vonatkozó jótállás. Ez esetben a garancianyújtás azt a vállalkozást terheli, amely a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére köteles.

A szerint, hogy éppen pontosan milyen épületberendezésről vagy épületrészről van szó, a kötelező jótállás ideje ez esetben három, öt vagy tíz évig terjedhet, és azt a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától kell számolni. Új lakásoknál a jótállási jegyet, fontos, hogy külön-külön kell kiállítani, ezek tartalmazzák többek között a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását, vagy éppen a jótállás alapján érvényesíthető jogokat is.

Fontos szabály még, hogy ha sor kerül a jótállási igény bejelentésére, úgy a vállalkozásnak azt tizenöt napon belül meg kell vizsgálnia és a javítást, cserét, illetve a munkát úgy kell elvégeznie, hogy az ne akadályozza a lakóépület vagy a lakás használatát.

Összegezve, a fogyasztókat többletvédelem illeti meg több különböző esetben is, amelyben kötelező jótállást érvényesíthetnek a vállalkozásokkal szemben.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.