vasárnap, december 16, 2018
Text Size
Civil pálya Cikkek Jótállás (garancia) - mit is jelent valójában?

A fogyasztóvédelmi civil szervezetek tevékeny szerepet vállalnak a hazai fogyasztóvédelemben, ezért itt a szervezetek által megjelentetett híreket olvashatják.

A fogyasztó internetről rendelt meg egy kétszázezer forintos televíziót, amely azonban három héttel később meghibásodott, a panaszát pedig elutasították. „A képernyőn sérülést fedeztünk fel, a garanciát megvontunk.” – szólt a vállalkozás válasza. A békéltető testület a vitás ügyben a fogyasztónak adott igazat, hiszen a televízióra kötelező egyéves garancia (jótállás) vonatkozott, amit nem lehet csak úgy megvonni.

A fenti esetben a vállalkozás tévedett, hiszen bizonyos termékekre kötelező, egyéves jótállás (hétköznapi néven: garancia) vonatkozik. Maga a jótállás azt jelenti, hogy a vállalkozás a jótállási időn belül előjött hiba miatt csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ellenkező esetben ugyanis köteles teljesíteni a fogyasztónak a hiba miatti igényét, ami elsősorban kijavítás vagy kicserélés lehet, ennek hiányában pedig vételár leszállítás vagy a teljes vételár visszafizetése.

Az említett, kötelező egyéves jótállás azokra a termékekre vonatkozik, amelyek tartós fogyasztási cikknek minősülnek. Ide tartoznak egyes árucikkek, amelyeket tartós használatra rendeltek, bizonyos eladási ár felett, mint például a 10.000 feletti laptopok, órák, számítógépek, MP4-lejátszók. Amikor a vásárlás tárgyát ilyen termék képezi, akkor a kötelező egyéves jótállást nem lehet csak úgy megvonni vagy feltételhez kötni, hanem az jogszabály folytán jár. Ez alól csupán egyetlenegy eset a kivétel, mégpedig az, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a vállalkozás által megszabott feltétel teljesítése nem jelent a fogyasztó számára aránytalan terhet. Ilyen lehet, ha egy gáztűzhelyről van szó, hiszen annak üzembe helyezése már olyan szakértelmet kíván meg, amellyel a fogyasztók rendszerint nem rendelkeznek, épp ezért pedig itt a garancia ahhoz köthető, hogy a tűzhelyt például szakember kösse be.

Meg kell jegyezni egyébként azt is, hogy a jótállás (garancia) másik formája az, amikor a kereskedőt semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy jótállást vállaljon, ugyanakkor azt mégis megteszi annak érdekében, hogy fogyasztóbarát magatartást tanúsítson. Fontos viszont, hogy ilyenkor a garancia már feltételhez köthető. Ennek egyik gyakorlati példája lehet, amikor egy matracra a gyártó huszonöt év jótállást vállal önként, azzal a feltétellel, hogy az nem terjed ki a nem rendeltetésszerű tisztítás folytán előállt hibákra.

Visszatérve a szóban forgó békéltető testületi ügyhöz, egyébként ott az is kiderült, hogy a vállalkozás a már említett, kötelező jótállás folytán fennálló bizonyítási kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget. Ugyanis, semmilyen vizsgálatot nem végzett el arra vonatkozóan, hogy kiderítse a hiba okát, vagy hogy feltárja azt, miszerint a meghibásodásra a vásárlás előtt vagy azt követően kerülhetett sor.

A szóban forgó készülék baja az volt ugyanis, hogy annak menürendszere lefagyott, márpedig az, hogy a képernyőn egy karcot fedeztek fel (ráadásul azt a fogyasztó sérülésmentesen csomagolta be és küldte vissza a vállalkozásnak), még egyáltalán nem ad magyarázatot a fogyasztó által jelzett hibára, így arra, hogy a menürendszer nem működik. Mivel pedig a vállalkozás az említettek szerint egyáltalán nem mentette ki magát a jótállási felelősség alól, a fogyasztó jogosult volt arra, hogy ingyenesen javítsák, ennek hiányában pedig cseréljék, ha pedig erre sem kerül sor, akkor adják vissza a tévé teljes vételárát a fogyasztónak.

A békéltető testület eljáró tanácsa pedig még azt is megjegyezte, hogy a jótállási kötelezettség objektív felelősségi forma, amely mindenfajta meghibásodásra kiterjed, azaz ilyenkor a vállalkozásnak bizonyítani kell, illetve kellett volna, hogy a képernyőn található karc okozta az árucikk hibáját (azaz a menürendszer lefagyását). Épp ezért megalapozott volt a fogyasztó igénye.

Egyébként pedig az is nagy jelentőséggel bír, hogy a jótállás esetében a bizonyítási kötelezettség alóli kimentést nem eredményezhet magának a forgalmazónak, a gyártónak vagy a szerviznek a „szakvéleménye”, hiszen ezeket a szereplőket gazdasági érdek fűzi ahhoz, hogy elutasítsák a fogyasztó igényét. Ebből kifolyólag az általuk kiadott dokumentum nem tekinthető függetlennek.

Következésképp pedig, a jótállási kötelezettség alóli kimentés érdekében független szakértői véleményre van szükség.

Nem árt tehát, ha a fogyasztók tudatosan járnak el és nem hagyják annyiban a fent bemutatott példához hasonló eseteket. Ilyenkor az ingyenes, és gyors békéltető testületi eljárás kínál megoldási lehetőséget a vitás üggyel érintett vállalkozással való megegyezésre, de ha egyezségre nem kerül sor, akkor is a testület eldönti az ügyet.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.