vasárnap, december 16, 2018
Text Size
Civil pálya Cikkek Elromlott, tönkrement, be sem kapcsol? A fogyasztók különleges jogai hibás termékek esetében

A fogyasztóvédelmi civil szervezetek tevékeny szerepet vállalnak a hazai fogyasztóvédelemben, ezért itt a szervezetek által megjelentetett híreket olvashatják.

A fogyasztó százezer forintos kávéfőzőt vásárolt, ami nem sokkal a vásárlást követően elromlott. Hiába javították azt később öt alkalommal, a vállalkozás továbbra is csak javítani volt hajlandó. Holott a fogyasztó jogosult volt a cserére, hiszen számára már jelentős sérelmet okozott, hogy nem tudja használni a megvett terméket – mondta ki a békéltető testület eljáró tanácsa. A fogyasztókat különleges jogok illetik meg, ha a megvett árucikk elromlik!

Fontos, hogy a fentiek nem vonatkoznak arra az esetre, ha a termékkel csak annyi a probléma, hogy „nem tetszik” például a színe, vagy a megajándékozott számára nem jó a mérete. Ilyenkor ugyanis nem beszélhetünk hibás árucikkről, tehát azt a kereskedő nem köteles visszavenni. Persze előfordulhat, hogy saját vállalása alapján a vállalkozás megígéri, hogy még az előző esetekben is például kicseréli az árucikket: ilyenkor érdemes ezt az ígéretet rávezettetni a termékről kapott nyugtára-számlára.

Ha viszont a termék például elromlik, be sem kapcsol, nem működik, tehát nem lehet használni (egy ruhánál ilyen lehet az az eset, ha az anyaga elszakad vagy foszlik), egyszóval, hibás, akkor a fogyasztókat az említettek szerint különleges jogok illetik meg. E szerint pedig kérhetik a kereskedőtől elsősorban azt, hogy ingyenesen javítsa ki vagy cserélje a terméket, ha pedig az előzőek teljesítése lehetetlen vagy ezt a kereskedő nem vállalja, akkor jogosulttá válhat a fogyasztó a vételár leszállítására vagy a teljes vételár visszafizetésére, illetve akár arra, hogy a kereskedő költségére kijavítsa vagy kijavíttassa a terméket.

Ezekkel a jogokkal a termék megvásárlásától számított két évig élhet a fogyasztó a kereskedővel szemben (de használt termékek esetében is legalább egy évig, ha pedig ingatlanról van szó, úgy öt évig).

Ugyanakkor, közel sem mindegy, hogy a két éven belül is a hiba pontosan mikor jött elő. Ugyanis a vásárlástól számított hat hónapon belüli hiba esetén a fogyasztók még kedvezőbb helyzetben vannak. Ekkor ugyanis úgy kell tekinteni, hogy az árucikk már eleve a megvásárláskor hibás volt, ha pedig a vállalkozás nem bizonyítja be ennek az ellenkezőjét, úgy megalapozott lehet a fogyasztó igénye.

Fontos viszont, hogy hat hónapon túli hibánál (a két évet tekintve tehát a még hátralévő másfél évben előjött hiba esete tartozik ide) már a fogyasztónak kell bizonyítani, hogy eleve hibás terméket kapott. Ellenkező esetben a panasza megalapozatlan.

Szólni kell ugyanakkor azokról az esetekről, amikor a vállalkozás nem hajlandó eleget tenni a fogyasztó csereigényének vagy annak, hogy a pénzt visszakérje. Tény: a fogyasztó nem kérheti vissza az előbb említettek szerint rögtön a kifizetett vételárat, hanem ha a vállalkozás javítani vagy cserélni tudja a terméket, akkor azt (a csere és javítás közül is azt, amelyik a vállalkozás számára olcsóbb megoldást jelent) köteles elfogadni.

Természetesen nem tartozik ide viszont az a bevezetőben említett eset, amelyben egy százezer forintos kávéfőzőről volt szó, és amelyet a vállalkozás sikertelenül javított ki, öt alkalommal is. Ilyenkor figyelembe kell venni ugyanis a fogyasztó érdekeit és a javítást úgy kell elvégezni, hogy ne okozzon aránytalan érdeksérelmet. A fenti esetben épp ezért tehát már megalapozott volt a fogyasztó csereigénye, ha pedig a cserét sem teljesíti a vállalkozás, úgy az, hogy a teljes kifizetett pénzt visszakövetelje, figyelemmel az elhúzódó javításra.

Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy előfordulnak például olyan esetek, amelyekben egy-egy cég akár több hónapig sem tudja kijavítani az adott terméket: márpedig ezekben az esetekben szintén megalapozott lehet emiatt már a cserére, illetve a vételár visszafizetésére vonatkozó igény. Különösen, hogy a fogyasztóvédelmi előírások szerint is, a vállalkozásnak törekednie kell a tizenöt napon belül történő kijavításra vagy kicserélésre.

Amennyiben a fogyasztó a hibás termék miatt panaszt tesz, fontos, hogy birtokában legyen a termékről kapott bizonylatnak (számla-nyugta), hiszen neki kell bizonyítani a szerződés megtörténtét. Erre pedig éppen a vásárlásról kapott blokk alkalmas. Szintén lényeges, hogy ha észrevesszük a hibát, úgy azonnal jelentsük be az érintett vállalkozásnak, mivel ha ezt mégsem tesszük meg, az már a mi felelősségünk. Meg kell jegyezni azonban, hogy ha a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül kerül sor a bejelentésre, akkor még időben vagyunk – a fogyasztóvédelmi előírások szerint. Ilyenkor a fogyasztó kifogásáról a vállalkozásnak mindenképpen jegyzőkönyvet kell felvennie, amely tartalmazza például a fogyasztó nevét és címét, a termék nevét, vételárát és többek között a hiba leírását, valamint azt, hogy a fogyasztó mit szeretne, például kijavítást vagy kicserélést. Egyúttal a felvett jegyzőkönyv egy példányáról a fogyasztónak át kell adni egy másolatot is.

Előfordulhat természetesen olyan eset is, amelyben rögtön az eladó ott helyben nem tudja megmondani, hogy teljesítik-e a fogyasztó kérését, ilyenkor a válaszról legkésőbb öt munkanapon belül, igazolható módon kell értesíteni a fogyasztót.

Ha esetleg a fogyasztó igényének a vállalkozás nem tesz eleget és azt elutasítja, úgy a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez lehet fordulni a vita ingyenes és gyors megoldása érdekében. Amennyiben pedig az ügy például azzal kapcsolatos, hogy a vállalkozás nem vett fel a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet vagy más, kötelező fogyasztóvédelmi előírás megsértésével függ össze, úgy a járási hivatalok szervezetében működő, elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságnál lehet bejelentést tenni.

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.