szerda, december 12, 2018
Text Size
Civil pálya Cikkek „Csőd miatt leárazás csak MA” - egy teljes hétig - mik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok?

A fogyasztóvédelmi civil szervezetek tevékeny szerepet vállalnak a hazai fogyasztóvédelemben, ezért itt a szervezetek által megjelentetett híreket olvashatják.

Napjainkban a fogyasztókat a vállalkozások szinte bombázzák a különböző hirdetésekkel, reklámokkal, információkkal. Sokszor meg is kérdőjelezik ezek tartalmát, és a fogyasztók ma már sokkal tudatosabbak. Például nem feltétlenül hiszik el egy meghirdetett akciónál, hogy ott ténylegesen árleszállítás történt és az internet segítségével ellenőrzik is akár ezt az állítást.

Amikor a fogyasztók számára valamilyen megtévesztő információt közölnek vagy éppen elhallgatnak egy adott termék vagy szolgáltatás reklámjakor egy lényeges információt az áruval kapcsolatban, ott könnyen felmerülhet az, hogy az adott kereskedő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanúsít. Márpedig ez tilos.

Tisztességtelennek akkor számít egy kereskedelmi gyakorlat, ha a kereskedő nem az elvárható szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelő elvárható gondossággal jár el és ez csorbítja a fogyasztónak azt a lehetőségét, hogy az áruval kapcsolatos tájékozott döntést hozzon, és ezzel a fogyasztót olyan döntésre készteti, amit nem hozott volna meg, vagy épp erre alkalmas volt. Látható tehát, hogy rendkívül sokféle kereskedelmi magatartás idetartozhat, ennek megfelelően mindig, esetről esetre kell és lehet csak eldönteni, hogy adott esetben a kereskedő megsértette-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. Ezt, hogy sor került-e jogsértésre, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja.

Vannak olyan kereskedelmi gyakorlatok, amelyek szintén tiltottak, ilyennek számítanak például a kifejezetten megtévesztő vagy agresszív gyakorlatok. Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz a fogyasztó számára vagy pedig valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az adott árucikk egy lényeges tulajdonsága tekintetében. Ilyen lényeges tulajdonság vagy jellemző lehet például az árucikk származási helye és eredete. Agresszív kereskedelmi gyakorlatoknak azok a gyakorlatok minősülnek, amelyek például pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással jelentősen korlátozzák a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási szabadságát, illetve a tájékozott döntés meghozatalát, vagy erre alkalmasak.

Végül pedig említést kell tennünk azokról a kereskedelmi gyakorlatokról, amelyek mindig tisztességtelennek minősülnek, ennél fogva pedig tiltottak. Ilyennek számít például, ha valaki úgy reklámoz egy 10.000 Ft feletti laptopot, hogy arra csak most, egyéves garanciát biztosít, ugyanis ezt nem saját maga biztosítja önként, hanem a kereskedőket erre Magyarországon jogszabály kötelezi. Szintén tisztességtelen, ha például egy vállalkozás valótlan tartalmú hirdetéssel ösztönzi vásárlásra a fogyasztókat, és nem igaz, hogy már másnap beszünteti a tevékenységét. De ugyanúgy az is tisztességtelen, ha a kereskedő azt állítja, hogy az adott áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést vagy például, ha valótlanul állítja, hogy bizonyos termék alkalmas a betegségek meggyógyítására.

Épp a fentiek miatt, érdemes a fogyasztóknak óvatosan és a kellő tudatossággal kezelniük a számukra közvetített kereskedelmi információkat, így különösen azokat a kereskedelmi gyakorlatokat, amelyekkel az interneten találkoznak.

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.