vasárnap, október 21, 2018
Text Size
Civil pálya Cikkek Helyes-e, ha az árat csak euróban látjuk kiírva? Az árfeltüntetés előírásai

A fogyasztóvédelmi civil szervezetek tevékeny szerepet vállalnak a hazai fogyasztóvédelemben, ezért itt a szervezetek által megjelentetett híreket olvashatják.

A fogyasztók számára kiemelten fontos információ a termékek ára, és közel sem mindegy, hogy mennyit költenek egy-egy árucikkre. Épp ezért az árfeltüntetésre szigorú fogyasztóvédelmi előírások vonatkoznak.


A megvételre kínált termékek eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról írásban kell tájékoztatni a fogyasztókat. Az sem mindegy, hogy ezek az árak hogyan kerülnek feltüntetésre. Ki ne találkozott volna már például a boltokban olyan helyzettel, hogy a kirakott termék végül nem annyiba került, mint amennyiért árulták, vagy éppen csak a pénztárnál derülhetett ki annak az ára, mert az árcímke úgy le volt már kopva, hogy nem tudták azt leolvasni. Ha ilyen esettel találkozik a fogyasztó, az nem felel meg az előírásoknak. Ugyanis az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját is egyértelműen, könnyen azonosítható módon, és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.

 

Fontos, hogy például a címben jelzett árfeltüntetés sem felel meg a szabályoknak, hiszen az árakat, illetve a szolgáltatás díjat Magyarország törvényes fizetőeszközében, tehát forintban kell feltüntetni. Szintén előfordul, hogy az árakat például úgy írják ki, hogy „1690 Ft + ÁFA”. Ez sem felel meg az előírásoknak, hiszen mindig a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, már az általános forgalmi adót (ÁFA) és például az egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell mindig feltüntetni.

 

Visszatérve az előbb említett esethez, felmerül a kérdés: mit tehet a fogyasztó, ha a boltban például egyszerre több árat tüntettek fel. Ilyen lehet, ha például megveszünk egy áruházban egy kávéfőzőt, ami 12.000 Ft-ért volt kiírva, ellenben a pénztárnál már 14.999 Ft-ot számolnak fel. Ilyen esetekben törvény kötelezi a kereskedőt arra, hogy a feltüntetett legalacsonyabb árat számítsa fel. Ezért aki így jár, nyugodtan tegyen panaszt és keresse fel helyben ennek érdekében például az áruház vevőszolgálatát. Fontos megjegyezni, hogy internetes vásárlásnál szintén többször felmerül, hogy egy és ugyanazon terméket például a webáruház olcsóbban hirdet, de utána például - technikai hibára hivatkozva – törli a rendelést vagy csak a magasabb áron hajlandó értékesíteni az árucikket. Ha valaki így jár, lényeges, hogy esetről esetre kell és lehet csak eldönteni, hogy jogosult-e a fogyasztó az adott terméknek az eredeti, olcsóbb áron történő megvásárlására. Így például, ha egyáltalán nem történt konkrét visszaigazolás a fogyasztó számára az általa megrendelt pontos árucikkről, annak típusáról, például cikkszámáról és az áráról, úgy az igénye az olcsóbb vételárra egyértelműen megalapozatlan.

 

Ha fentebbi bemutatott esetekkel találkozik a fogyasztó, úgy érdemes bejelentéssel élni a százkilencvenhét járási hivatal valamelyikéhez (az elérhetőségek a www.jarasinfo.gov.hu oldalon tekinthetőek meg), itt első fokon működik a fogyasztóvédelmi hatóság, amely vizsgálja és ellenőrzi az árfeltüntetési előírások megtartását és eljár jogsértés esetén.

 

Amennyiben pedig a fogyasztó és vállalkozás között egyedi fogyasztóvédelmi vitás ügy támad, mert például drágábban vette meg a terméket a kiírt árnál, a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez lehet fordulni a gyors és ingyenes megoldás érdekében.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.