péntek, július 20, 2018
Text Size
Civil pálya Cikkek Fogyasztóvédelmi vita a vállalkozással? A békéltető testületek ingyenes, gyors segítséget nyújtanak!

A fogyasztóvédelmi civil szervezetek tevékeny szerepet vállalnak a hazai fogyasztóvédelemben, ezért itt a szervezetek által megjelentetett híreket olvashatják.

Egyre többen tudnak már a fogyasztók a békéltetés lehetőségéről és arról, hogy a békéltető testületek fogyasztóvédelmi vita esetén ingyenes, gyors megoldást kínálnak a vállalkozással való megegyezés érdekében. Országszerte elérhetőek és legyen szó akár egy vitás telefonszámláról, hűségszerződésről, jogtalan gázszámláról, garanciális kifogásról, segítenek annak elintézésében és a megegyezésben.



Magyarországon a békéltető testületek már 1999. január elsejétől működnek, azért hozták létre őket, hogy a fogyasztónak és a vállalkozásnak ne kelljen bíróságra mennie a vita megoldása érdekében, sőt ellenkezőleg: gyors, ingyenes, egyszerű eljárás álljon rendelkezésre a megegyezésre. A fenti előnyök mellett a testületek nagy pozitívuma, hogy országszerte mindegyik megyében és a fővárosban is elérhetőek, és a fogyasztó dönt egyedül arról, melyik békéltető testület előtt szeretné az eljárást megindítani.


Példák


Érdemes néhány példát is szemügyre venni, hogy konkrétan milyen esetekben fordultak a fogyasztók már a testületekhez és milyen ügyek oldódtak meg ennek köszönhetően.


Az egyik esetben például a fogyasztó egy mobiltelefont vásárolt, de az hibás volt, hiszen a fogyasztó zsebében, táskájában is óránként közel 100 db. fényképet készített, így pedig nagyon hamar lemerült. A gyártó arra hivatkozott, hogy ez a készülék sajátossága, ezért a vásárló tovább vitte az ügyet a békéltető testülethez, amely előtt a vállalkozás végül vállalta, hogy ingyen kijavítja az árucikket, míg korábban erre csak térítés ellenében lett volna hajlandó. Egy másik ügyben a fogyasztó kétmillió forintos autót vett, de amikor az elromlott, elzárkózott a cég a probléma megoldásától. Később a békéltető testületi eljárásban a felek megegyeztek, és immár vállalták az autó díjmentes kijavítását, sőt a fogyasztó csereautót is kapott ennek idejére.


Végül egy harmadik esetben az elektronikus hírközlési szolgáltató az érintett mobiltelefon készülékbiztosításának éves összegéről téves tájékoztatást adott korábban, ezért többet kellett a fogyasztónak fizetnie. A fogyasztó közvetlen panaszára még nem, azonban a békéltető testületi eljárásban a szolgáltató már elismerte a hibáját, és egyszeri, 31.000 Ft-os jóváírást biztosított a fogyasztó telefonszámláján.


Hogyan indítsunk békéltető testületi eljárást?

Fontos, hogy mielőtt a vállalkozással szemben békéltető testületi eljárást indítunk, kíséreljük meg előtte írásban is rendezni a vitát közvetlenül az érintett vállalkozással is. Ennek a legegyszerűbb módja egy e-mail küldése a cégnek, vagy akár a postai úton, ajánlottan feladott levél. Ebben az esetben a vállalkozásnak harminc napja van a válaszadásra a beérkezéstől számítva, arra érdemben köteles válaszolni. Ha erre nem került sor, vagy végül elutasítják a panaszt, akkor bátran fordulhat a fogyasztó a békéltető testülethez, a kérelmet írásban kell benyújtani mindig, és arra már lehetőség van elektronikus úton is, a mellékleteket pedig ugyanilyen formában, szintén be lehet nyújtani.


Ha minden szükséges papír, bizonyíték beadása megtörtént, sor kerül a személyes meghallgatás kitűzésére, hatvan napon belüli időpontra. A vállalkozást az eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, amelyet, ha megsért, akkor a békéltető testület értesítésére a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki.


Amennyiben a vállalkozás székhelye, telephelye, fióktelepe a békéltető testület szerinti megyében (vagy a fővárosi testület esetén a fővárosban) van bejegyezve, úgy az együttműködés kiterjed a testület előtti meghallgatáson való személyes részvételre, egyúttal arra is, hogy azt megelőzően írásos nyilatkozatot küldjön meg a cég a testület számára az üggyel kapcsolatos álláspontjáról, valamint mellékelje bizonyítékait. Ha a cég pedig az adott megyében (vagy a fővárosban) nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, úgy az együttműködési kötelezettség az írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.


Az is nagyon fontos, hogy a vállalkozásnak az előbb említett személyes együttműködése körében olyan személy részvételét kell biztosítania a meghallgatáson, akit egyezségkötési jogosultsággal ruházott fel. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mivel így az adott cég képviselője nem hivatkozhat arra, hogy ő ugyan jelen van, de felhatalmazása már nem terjed ki egyezségnek a megkötésére.


Milyen döntések születhetnek a békéltető testületi eljárásban?

Ha egyezség jött létre a békéltető testület előtt, mert volt a cégnek egyezségi ajánlata, úgy a jóváhagyott egyezség kötelező erejű jogilag. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó annak végrehajtását kikényszerítheti, amennyiben annak az önkéntes teljesítése elmarad.


Születhet kötelezés is, amikor a vállalkozás már előre úgy nyilatkozott, hogy magára nézve elfogadja a békéltető testület döntését, legyen az bármi. Ilyenkor, ha a fogyasztó igénye megalapozottnak bizonyult, akkor kötelezést tartalmazó határozatot hoznak. Ez ismét kikényszeríthető az önkéntes teljesítés hiányában.


Ha a fogyasztó igénye megalapozott, azonban nincs egyezségi ajánlat a vállalkozás részéről és utóbbi azt sem mondja, hogy előre elfogadja magára nézve a döntést (vagy erről hallgat), úgy ajánlás jellegű döntés születik a vita rendezése érdekében. Amennyiben ezt nem teljesíti a vállalkozás, úgy a fogyasztó jelzésére az ügyet a békéltető testület nyilvánosságra hozza, méghozzá a cég nevének, székhelyének megjelölésével (természetesen a fogyasztó adatai nélkül). Ez a feketelista pedig árt a cég jó hírnevének.


Amennyiben a jogi szabályok nem teszik lehetővé a fogyasztó igazának érvényesítését, úgy elutasítás születik, illetve, ha olyan ügyről van szó, amely nem a békéltető testületre tartozik (például két magánszemély vitája), akkor szintén – meghallgatás kitűzése nélküli – elutasításra vagy pedig megszüntetésre kerül sor.


Az utóbbi, megszüntető döntés születik például akkor is, ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja. A tapasztalatok szerint erre is gyakran kerül sor, mivel – miután a békéltető testület felveszi hivatalosan a kapcsolatot a bepanaszolt vállalkozással – a fogyasztó jelzi rendszerint írásban a testületnek, hogy már a meghallgatás előtt az ügy megoldódott (az eljárás megindításának hatására).

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.