hétfő, november 12, 2018
Text Size
Jog Cikkek Megvonhatja-e a kereskedő a kötelező jótállást egy termékre?

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

„Nem rendeltetésszerű használat miatt a garancia megszűnt, mivel a porszívóban hajszálat találtunk” – állt a fogyasztónak címzett egysoros levélben, aki korábban közel 25.000 forintért vásárolt porszívót. Megvonhatja-e csak úgy a vállalkozás a kötelező garanciát? Milyen kötelezettségek terhelik ilyenkor a céget? – többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a fogyasztók e cikkből.

A fogyasztó internetről nézett ki magának egy porszívót, közel 25.000 Ft értékben, azt meg is vette.  Azonban már három használat után elromlott, és hiába jelezte ezt a webáruháznak, azt mondták neki, hogy az garanciában nem javítható, mert benne hajszálat és földet találtak, és a jótállási jegy szerint a jótállás (azaz a garancia) nem vonatkozik a rendeltetésszerűtlen használat esetére. Csak hétezer forint ellenében vállalták volna a javítást, amit természetesen a fogyasztó kifogásolt.

A fenti ügy jó példa arra, hogy a webáruháznak nem volt igaza, hiszen a porszívó tartós fogyasztási cikknek minősül 10.000 Ft eladási ár felett, mint sok minden más egyéb, hasonló termék is (10.000 Ft eladási ár feletti mosógépek, szárítógépek, hűtőszekrények, mosogatógépek, stb.). Emiatt a termékre ugyanis kötelező, egyéves jótállás vonatkozott, ami pedig jogszabály folytán jár, és az nem köthető feltételhez, csak nagyon szűk körben. A többletfeltétel kikötésére ugyanis csak akkor van mód, ha az árucikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és ez az előírt többletkövetelmény a fogyasztó számára nem jelent aránytalan terhet. A porszívó azonban egyáltalán nem számít ilyen árucikknek és a jótállás ez esetben egyáltalán nem köthető feltételhez úgy, mint arra a webáruház hivatkozott. A szóban forgó esetben tehát - a kötelező jótállás miatt - be kellett volna bizonyítania azt a vállalkozásnak, hogy a hiba oka ténylegesen a nem rendeltetésszerű használat miatt következett be, így pedig nem elég erre egy e-mailben, néhány sorban csupán hivatkozni. Erre a megállapításra jutott az ügyben a békéltető testület eljáró tanácsa is – a fogyasztó ugyanis tovább vitte ügyét a békéltető testülethez, amely ingyen és gyorsan jár el a fogyasztó és vállalkozás közötti viták megoldása érdekében. Mivel pedig a vállalkozás nem tett eleget a jótállás folytán fennálló bizonyítási kötelezettségnek, a fogyasztó megalapozottan kérte a vállalkozástól, hogy ingyen javítsák meg, ennek hiányában cseréljék, vagy pedig ha ezt sem teljesítik, akkor adják vissza a fogyasztónak a teljes vételárat.

Az ilyen és ehhez hasonló példákban, amelyekben tartós fogyasztási cikknek minősülő termékekről van szó, nem árt, ha tudják a fogyasztók, hogy jótállási jegyet kell kapniuk a termékhez, méghozzá külön kérés nélkül. Ha esetleg azt nem adta át részükre a vállalkozás, vagy pedig odaadta, csak rosszul töltötte ki, attól még ugyanúgy érvényesíthetik a jótállásból fakadó jogaikat (elsősorban: ingyenes kijavítás vagy kicserélés, vagy ha ezeket nem teljesítik, akkor vételár-leszállítás vagy a teljes vételár visszatérítése). Jótállási jegy hiányában a jótállási jogokat a vásárlásról kapott bizonylattal (számla-nyugta) is érvényesíteni lehet, hiszen ezzel bizonyítani tudják, hogy szerződést kötöttek korábban a céggel. Fontos azt is tudni, hogy ha a meghibásodott tartós fogyasztási cikk, amire kötelező jótállás vonatkozik, rögzített bekötésű vagy pedig súlyosabb 10 kg-nál, akkor - gépjárművek kivételével – azt az üzemeltetés helyén (tehát a fogyasztó otthonában) kell megjavítani. Ha a helyszínen pedig az érintett árucikk mégsem lenne javítható, úgy annak le– és felszereléséről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozásnak kell gondoskodnia, saját költségén!

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.