szerda, december 13, 2017
Text Size
Civil pálya Cikkek Kötelező együttműködés a békéltető testületi eljárásban

A fogyasztóvédelmi civil szervezetek tevékeny szerepet vállalnak a hazai fogyasztóvédelemben, ezért itt a szervezetek által megjelentetett híreket olvashatják.

2015 szeptemberétől már a vállalkozásoknak kötelező együttműködni a békéltető testületi eljárásban, ha egy fogyasztó a céggel szemben kérelmet adott be. Ennek köszönhetően sokkalta nagyobb arányban kerülhet sor a vitás fogyasztóvédelmi ügyek megoldására, legyen szó akár egy elromlott laptopról, vitatott hírközlési számláról vagy akár egy problémás internetes vásárlásról.

A békéltető testületek a fogyasztó és vállalkozás közötti viták megoldásának gyors eszközei, és nem kell befizetni semmilyen illetéket vagy épp eljárási díjat, ha egy fogyasztó hozzájuk szeretne fordulni segítségért. Korábban a fogyasztók által a beadványokban megjelölt, vitával érintett cégeknek nem kellett például személyesen részt venniük a testületek előtti egyeztető meghallgatásokon. Ma már azonban ez nincs így és több mint másfél évvel a törvénymódosítást követően jól látszik, hogy az betöltötte célját és sokkalta hatékonyabb eljárást tudnak így a békéltető testületek lefolytatni. Ha ugyanis nincs ott a másik, vitás fél (tehát a cég) a személyes meghallgatáson, értelemszerűen nem is tud a fogyasztó kivel egyeztetni a konkrét ügyében. Annak köszönhetően azonban, hogy már személyes részvételi kötelezettség érvényesül az eljárásban és jelen van az a személy is, aki engedhet a vállalkozás korábbi, elutasító álláspontjából, sokkalta nagyobb arányban oldódhatnak meg a fogyasztóvédelmi vitás ügyek.

Az együttműködési kötelezettség alapján egész pontosan a vállalkozások arra kötelesek, hogy már előzetesen is írásos nyilatkozatot tegyenek arról, miszerint mi az álláspontjuk a fogyasztó panaszáról, csatolniuk kell bizonyítékaikat is, illetve arról is nyilatkozni kell, elfogadják-e előre a békéltető testület döntését kötelező erejűként. Ezt hívjuk válasziratnak.

Mindezeken túlmenően pedig a későbbi, békéltető testület előtti személyes meghallgatáson, amely a testület eljáró tanácsának vezetésével zajlik, meg is kell jelennie személyesen a vállalkozásnak, vagy pedig olyan képviselőt szükséges küldenie, akit felruházott azzal, hogy a fogyasztóval egyezséget kössön.

A fentiek akkor terhelik a cégeket, amennyiben székhelyük, telephelyük vagy fióktelepük a békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve. Ennek hiányában ugyanis az együttműködési kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

Ha bármelyik, előzőekben említett kötelezettségét megsértené az érintett vállalkozás, akkor arról a békéltető testület értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely pedig még a kis- és középvállalkozások esetében sem tekinthet el ekkor a bírságtól, az ugyanis kötelező.

A fentieknek köszönhető, hogy a békéltető testületi eljárás egyértelműen hatékonyabbá vált a módosítások hatására és még nagyobb arányban kerülhet sor a fogyasztók és vállalkozások közötti vitás fogyasztóvédelmi ügyek ingyenes, gyors, egyszerű rendezésére a testületek előtt, az eljáró tanácsok segítségével.

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”