szombat, január 20, 2018
Text Size
Békéltető Cikkek Elfogadásra került a Magyar Nemzeti Bank működésének módosításáról szóló törvény

A békéltető testületeket azért hozták létre, hogy ingyenes lehetőséget biztosítsanak a fogyasztóknak jogvitáik gyors megoldására. A rovatban megtalálják a testületek elérhetőségeit és a rájuk vonatkozó fontosabb tudnivalókat, friss információkat.

Kötelező az alávetés egymillió forintig, pénzügyi fogyasztói jogokról való tanácsadás, minden esetben fogyasztóvédelmi bírság az együttműködési kötelezettséget megsértő pénzügyi szolgáltatók számára – 2016. május 24-én elfogadta a Magyar Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely alapján hatékonyabbá válik a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása.

 

Még 2016. április 19-én került benyújtásra az Országgyűlés elé a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló T/10309. számú törvényjavaslat. Ez alapján módosul a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény, a változások jelentős mértékben érintik a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, amelyek eredményeképpen a fogyasztók hatékonyabban tudják rendezni a pénzügyi szolgáltatókkal fennálló vitás ügyeiket.

A fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek eljárásának mintájára a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárásában is immár törvényileg kerül meghatározásra a pénzügyi szolgáltató számára az együttműködési kötelezettség a PBT eljárásában. Ez arra terjed ki, hogy a személyes meghallgatásokat megelőzően érdemi állásfoglalást tegyen a fogyasztó által benyújtott panaszra a pénzügyi szolgáltató, illetve csatolja is a bizonyítékokat a PBT előtti eljárásban, emellett pedig a személyes meghallgatásokon – az online vitarendezési platformon folyó eljárás kivételével – egyezségkötésre jogosult személy részvételét kell biztosítani.

Amennyiben ezt megsérti, akkor a Magyar Nemzeti Bank vele szemben kötelező fogyasztóvédelmi bírságot szab ki minden egyes esetben, ha a szolgáltató nem tudja az együttműködési kötelezettség megsértését alapos okkal kimenteni.

A fogyasztók egyúttal egy sor információt megtalálnak majd a PBT internetes honlapján, ami az átláthatóságot növeli és a megfelelő tájékozódást segíti elő: ez a békéltető testületek esetében már most is így van. Ennek hátterében a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelv és a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet áll, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény ezeknek megfelelően kerül most módosításra.

Jelentős változás az eljárási részletszabályok kiigazítása mellett szintén, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület is már tanácsot ad a fogyasztó, illetve a pénzügyi szolgáltató kérésére a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatosan.

Emellett meghatározásra kerül, hogy a PBT eljáró tanácsa azon vitás ügyek esetében, amelyek értéke nem haladja meg az egymillió forintot, még alávetési nyilatkozat hiányában is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat megalapozott fogyasztói igény esetén. Ez lényegében azt jelenti, hogy a PBT az egymillió forintos és ez alatti értékű fogyasztói kérelmeknél kötelező erejű döntést hoz, ami bírói ítélettel egyenértékű, hiszen ha a pénzügyi szolgáltató azt nem teljesíti, akkor kérhető annak végrehajtási záradékkal történő ellátása. Eddig, ha nem volt alávetési nyilatkozat, de a fogyasztó igaza bizonyosodott be, csak ajánlás jellegű döntést lehetett hozni, ami viszont nem volt kötelező erejű és egyedül a nyilvánosságra hozatal szankciójával járt.

Végül, de nem utolsósorban meghatározásra kerül a PBT számára is a nyilvántartásba vétel, valamint a testületi tagok számára a képzések szervezése, amely a szakmaiság javítását segíti elő.

Összegezve a fentieket, a legjelentősebb változás a kötelező erejű döntés meghozatalának lehetősége az alávetési nyilatkozat hiányában.

Ez, ha később rögzítésre kerül a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben is, a fővárosi és a megyei békéltető testületek esetében a fogyasztói jogok hatékonyabb, ingyenes és gyors jogérvényesítési lehetőségét fogja előmozdítani azokban az ügyekben, amik nem pénzügyekkel, hanem például a szavatosság-jótállás érvényesítésével, internetes vásárlással, hírközlési szolgáltatásokkal vagy például közüzemi tárgyú vitákkal függenek össze.

Fontos megjegyezni, hogy a törvényjavaslat nem került kihirdetésre a Magyar Közlönyben, így annak végleges tartalma esetlegesen még módosulhat.