vasárnap, július 22, 2018
Text Size
Jog Cikkek ÁSZF - egyedi szerződés : mit kell figyelembe venni?

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

A fogyasztó hosszú évek óta rendelkezett balesetbiztosítási szerződéssel. 2011. szeptember 25-én balesetet szenvedett, melynek következtében összesen 95 napig kórházban kezelték. A biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igényét bejelentette a biztosítónak, de a biztosító nem a kötvényen szereplő 12.500 forint/nap összeget vette figyelembe a baleseti eredetű napi térítésre vonatkozó biztosítási szolgáltatási összeg kiszámításakor, hanem 125 forintot. Ráadásul a 95 napos keresőképtelenséget sem ismerte el. Ennek eredményeként az 1.187.500 Ft helyett mindössze 6.500 Ft-ot akart fizetni a fogyasztónak.

Hogyan is történhet ilyesmi?

A biztosító arra hivatkozott, hogy a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezik a szerződési feltételek, azaz a különböző szabályzatok, így azok előírásai az irányadók. A szerződési feltételeket a fogyasztó a szerződés megkötésekor aláírásával igazoltan átvette és megismerte.

 

Ezen Szabályzatban foglaltak alapján a biztosított balesetből eredő múlékony munkaképtelensége esetén a baleset napjától számítva maximum 100 napig, a biztosítás megkötésekor érvényes havi alapbérének a 0,5%-át téríti a biztosító. A fogyasztó havi alapbére a szerződés megkötésekor 25.000 forint/hó összeg volt, a kórházi napi térítés összege 25.000 x 0,5, azaz 125 forint/nap. A biztosítási összeg kiszámítása a Szabályzat rendelkezésének figyelembe vételével történt.

 

De akkor honnan vette a fogyasztó a napi 12.500 Ft-ot?

 

A kötvényrészletezőn ez szerepelt. A biztosító szerint a baleseti napi térítésként feltüntetett biztosítási összeg (125 forint x 100 = 12.500 forint) már a maximum 100 napra adható biztosítási összegre vonatkozik. A biztosító álláspontja szerint ráadásul a fogyasztó csak 66 nap munkaképtelenséget igazolt, így szolgáltatást csak ezen időtartamra tud nyújtani.

 

A Pénzügyi Békéltető Testület meghallgatásán a csatolt dokumentumok alapján a biztosító már elfogadta a 95 nap múlékony baleseti sérülésből eredő munkaképtelenség igazolását, de az összeget továbbra is vitatta.

 

Akkor most melyiket kell figyelembe venni a kötvényt, vagy a szabályzatot?

 

A békéltető testület megállapította, hogy a kötvény tartalma a baleseti napi térítés vonatkozásában eltér a szerződésre vonatkozó Szabályzatban meghatározottaktól.

A kötvény baleseti napi térítés esetén 12.500 forint biztosítási összeget rögzít, akként, hogy sem a kötvény, sem a Szabályzat nem tartalmaz olyan értelmező rendelkezést, mely alapján megállapítható lenne, hogy a kötvényben rögzített biztosítási összeg a Szabályzat alapján nyújtható maximális 100 napra megállapított összeget fejezi ki.

 

A szerződés megkötésekor hatályban lévő 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) 538. § (1) bekezdése alapján a felek közötti biztosítási szerződés a kötvény tartalma szerint jött létre. Ebben egyébként azóta sincs változás, tehát az időközben hatályba lépett új Ptk. sem rögzít eltérő szabályokat.

 

A biztosítási összeg fogalmának értelmezését pedig a szavak általános jelentése és a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés szerint kell elfogadni. A fentiek alapján megállapítható, hogy a baleseti napi térítés alatt 12.500 forint biztosítási összeget kell érteni, mely a 95 napos igazolt keresőképtelenség időtartamát figyelembe véve 1.187.500 forint biztosítási szolgáltatási összeg térítését jelenti.