vasárnap, július 22, 2018
Text Size
Jog Cikkek „Miért fizessek a szemétszállításért, amikor nem is keletkezik szemét az ingatlanban?”

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

Az egyik panaszos ott sem lakik az ingatlanban, a másik csak nyáron használja a hétvégi házat, ami közös, hogy fizetni kell a szemétszállításért. Van akitől a korábbi 50 %-os díjkedvezményt vonták meg, a másiktól a kukát lopták el, és a pótlásért neki kell fizetnie. Hogyan lehetséges ez? Olyan szolgáltatásért fizessünk, amit nem veszünk igénybe? A rövid válasz: igen. A hosszabb válasz a cikkben olvasható.

Minden ingatlanhasználónak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítania kell, és a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

Ezen kívül az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet. Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.

Hogyan kell gyűjteni a hulladékot?

Az ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, és azt a közszolgáltatónak rendszeres időközönként át kell adni. Önkormányzati rendelet az ingatlanhasználót kötelezheti a települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtésére is.

Lomtalanítás során, közterületen csak nem veszélyes lomhulladék helyezhető el, illetve adható át a közszolgáltatónak. Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást az ingatlanhasználó csak a közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.

A települési önkormányzatok rendeletben állapíthatják meg többek között - a magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott - az ingatlanhasználót terhelő díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit, valamint az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat.

Így minden esetben a helyi önkormányzati rendeletet kell áttanulmányozni ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, hogy milyen kedvezmények vannak, lehet-e szüneteltetni a szolgáltatás igénybevételét.

Budapesten például korábban volt olyan lehetőség, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén 50 %-os díjkedvezményre lehetett jogosultságot szerezni. Azonban ha a jogosult elhalálozott, akkor az örökösnek 30 napon belül be kellett jelentenie a szolgáltatónak ezt a tényt ahhoz, hogy a díjkedvezmény átszállhasson rá. A fogyasztónak azonban nem ez volt az első az intézendők között, és csak hónapokkal később jutott rá ideje, hogy bejelentse a szolgáltatónak az elhalálozást. Ez esetben már nem volt lehetőség arra, hogy ő is megkapja ezt a díjkedvezményt.

A békéltető testületi meghallgatás azonban így is pozitívan zárult, ugyanis a szolgáltató részletes tájékoztatást adott a lehetőségekről.

A vonatkozó jogszabály szerint úgy kell kiszámolni a tartály méretét, hogy fejenként naponta 3,9 liter hulladékkal kell számolni. A legkisebb tartály mérete 110 literes, a konkrét esetben a fogyasztónál 120 literes tartály volt, így ezt lehet módosítani. 2016. 01. 01-től amennyiben egy fő van bejelentve az ingatlanba és ténylegesen is egy fő lakik ott, akkor lehetőség van 60 literes tartályt igényelni, aminek a díja majdnem egyezik a korábbi 50 %-os díjkedvezménnyel. Ezen kívül lehetőség van a szünetelésre is, amennyiben 60 napig nem tartózkodik senki az ingatlanban, ezt 1 évre lehet igényelni. Mindegyiknek feltétele, hogy a fogyasztó tudja igazolni az általa elmondottakat, miszerint senki nem lakik ott, vagy csak egy fő lakik ott, stb. Ebből is látszódik, hogy vannak lehetőségek, csak meg kell azokat ismernünk!

Egy másik esetben a Budapesten élő fogyasztó arról panaszkodott, hogy eltűnt az utcára kihelyezett kuka, a pótlásért pedig díjat kellett fizetnie. Ez valóban így van, a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint az ingatlanhasználó gondoskodik az általa birtokba vett hulladékgyűjtő edények rendeltetésszerű használatáról, őrzéséről, rendszeres tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, valamint környezetük tisztán tartásáról. A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárért az ingatlanhasználó a polgári jog szabályai szerint felel, a Közszolgáltató a kár észlelését követő 40 napon belül írásban felszólítja az ingatlanhasználót a kár megtérítésére.