vasárnap, október 21, 2018
Text Size
Jog Cikkek Mit kell tudni a fogyasztóknak az üzleten kívüli értékesítésről?

Ebben a rovatban hasznos jogi tanácsokkal, hírekkel valamint jogszabályfigyelővel segítjük az olvasókat a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

Az üzleten kívüli értékesítési forma speciális, a hagyományostól eltérő kereskedelmi forma. Ilyen esetben nem kereskedelmi egységben, azaz boltban, vagy üzlethelyiségben vásároljuk meg a terméket, hanem pl. a fogyasztó otthonában, vagy termékbemutatón. A szerződéskötés helye, módja ilyenkor nem hagyományos, ezért külön jogszabályok biztosítanak speciális többletjogokat a fogyasztóknak, mert a jogalkotó úgy tarja, nincs megfelelő lehetősége a fogyasztónak tudatos döntést hozni a termék megvásárlása során.

Üzleten kívül kötött szerződésről akkor beszélünk, amikor a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötésére, a vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy és a fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor.

Mivel alapvető probléma az értékesítések behatárolása, ezért az ilyen fajta értékesítésre vonatkozó 45/2014 (II.26.) számú kormány rendelet vonatkozó fogalommagyarázatait fontos megadnunk.

Üzlethelyiség: a) bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja; b) bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja.

Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, a) amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg; b) amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a) pontban meghatározott körülmények között; c) amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás - a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett - személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy d) amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése.

A fogalmak tisztására azért kell, hogy sor kerüljön, mert a fogyasztók nincsenek tisztában a termékbemutatókon kötött szerződések szabályaival. Ennek következtében a szabályokat szigorították, és folyamatos szűréseket ígértek a hatóságok az ilyen jellegű tevékenységet folytató vállalkozások ellenőrzése végett.

A jogszabály ugyanis, mert a fogyasztó nem tudja jellegénél fogva a termékeket megvizsgálni, összehasonlítani, utána nézni, indokolás nélküli elállási jogot biztosít az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy azon fogyasztók, akik ilyen jellegű értékesítést vesznek igénybe, elutaznak esetleg a vállalkozásokkal kirándulásokra, vagy egészségügyi felmérésen vesznek részt, azok a szerződés aláírásakor mindenféleképpen ellenőrizzék, hogy a szerződéskötés helye üzlethelyiségen kívül történik-e, és ezen tény rögzítéséhez ragaszkodjanak!

A fogyasztó ugyanis termék adásvételére irányuló szerződés esetén a terméknek, (több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek, ill. több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, vagy ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,) a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától; valamint szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számítva 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg.

Éppen ezért járt el helyesen az alábbi esetben a fogyasztó: egy fényterápiás terméket vásárolt a fogyasztó üzlethelyiségen kívül egy vállalkozástól, a vállalkozás meghívása alapján egy termékbemutatón. Fogyasztó a termékbemutatón a vételár fedezése érdekében hitelszerződést is kötött, mert a termék vételárát nem tudta kiegyenlíteni. A fogyasztó haza térve végiggondolta az aznap történteket, és rájött, hogy nincsen szüksége a termékre. A fogyasztó szerződésében rögzítették felek, hogy a fogyasztó a vállalkozás üzlethelyiségén kívül kötött szerződést a vállalkozással. Fogyasztó másnap, a szerződéstől írásban, tértivevényes levélben indokolás nélkül elállt, a terméket pedig postai úton igazolható módon visszaküldte, és kérte a hitelszerződése felbontását. Tekintettel arra, hogy nem volt vitatott a felek között, hogy a termék megvásárlására a vállalkozás üzlethelyiségén kívül került sor, ezért az indokolás nélküli elállási jogának gyakorlására tekintettel a vállalkozás fogyasztó elállását elfogadta, és haladéktalanul intézkedett a fogyasztóval kötött hitelszerződés felbontásáról is.

Az indokolás nélküli elállási jog ugyanis azt jelenti, hogy amennyiben a fogyasztó hitelből kívánta fedezni a vállalkozásnál vásárolt termék vételárát, úgy a termékvásárlási szerződéstől történő elállása bontja azt a hitelszerződést, melyet a termék vásárlásának finanszírozására kötött a fogyasztó. A vételárat a vállalkozásnak vissza kell adnia a hitelintézetnek maradéktalanul, és a fogyasztót mentesítenie kell a vállalkozásnak mindenfajta fizetési kötelezettsége alól.

A vállalkozásnak ugyanakkor tájékoztatnia kell a fogyasztót erről az indokolás nélküli elállási jogról. Amennyiben nem teszi azt meg, úgy az indokolás nélküli elállási jog határideje 12 hónappal meghosszabbodik. Amennyiben pedig a vállalkozás idő közben mégis tájékoztatja a fogyasztót a 14 napon belüli indokolási elállási jogról, úgy a 14 napos határidő a tájékoztatás bekövetkeztétől számít.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a vállalkozások mostanában akkor is tájékoztatják a fogyasztót, amikor nem is kellene. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóval kötendő szerződések forma szerződések, melyek tartalmazzák azt is, ha üzlethelyiségen kívüli, és azt is, hogy üzlethelyiségen belüli a szerződés, ezért nem vonatkozik rá a 45/2014-es rendelet. Ezért nagyon figyeljenek a fogyasztók, hogy melyik rubrika kerül megjelölésre az ő szerződésük megkötése során, mert a fenti szabályok kizárólag az üzlethelyiségen kívüli értékesítésre irányadóak, és megtévesztő lehet, hogy a megjelöléstől függetlenül tájékoztatást kap a fogyasztó arról is, amire nem szerződik.