csütörtök, április 26, 2018
Text Size
Egészség Cikkek A mézhamisítás vége?

Ebben a rovatban olyan írásokat és cikkeket közlünk, amelyekből a fogyasztók hasznos információkat szerezhetnek egészségük megőrzésére vonatkozóan. Mozgás, az egészséges ételek jótékony hatásai – többek közt ehhez hasonló témákkal foglalkozik a rovat.

altTíz éve még a mézek 60-70%-át hamisították, ez az arány mára gyakorlatilag nullára csökkent. A magyar méz minősége nemzetközi viszonylatban is jónak számít, az éves termés 80-90%-a exportra megy.

 Egy átlagos évben 22-24 000 tonna méz terem Magyarországon, amelynek 95%-át Nyugat-európai országokba viszik, a legnagyobb felvevőpiac a német, angol, francia a brit és az olasz – mondta Horváth Gábor az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezető szaktanácsadója.

 A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött termé- szetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktá- roznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek. A mézhez ─ a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során ─ más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá - írja a Magyar Élelmiszerkönyv.

Dr. Zajácz Edit, a Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ (KÁTKI), tudományos munkatársa szerint az, amit a közgondolkodás sok esetben mézhamisításnak tart, egyáltalán nem az, hanem a mézkészítés technológiájából eredő sajátosság.

 „A mézbe a levegőből kerülhet pollen akkor is, amikor például a méhész pergeti, ez kivédhetetlen. És az akácmézben laboratóriumi körülmények között kimutatható lesz a más növényből származó pollen is. Ez még nem jelent hamisítást, mindössze arról van szó, hogy ha az akácméznek árult méz akácpollen-tartalma nem éri el a szükséges mennyiséget (az akácméznek például minimum 15% akácpollent kell tartalmaznia, a hársméznek minimum 30%-ot.), akkor az nem árulható akácmézként. De ha az egyéb követelményeknek megfelel, ugyanúgy igazi mézként kerülhet a boltokba."

 A pollenösszetétel abban az esetben mutat mézhamisításra, ha olyan viráport mutatnak ki belőle, amely nem őshonos Magyarországon, vagy nem akkor virágzik, amikor a virágport gyűjtik a méhek, illetve a méhész perget.

Ekkor ugyanis felmerül a gyanú, hogy külföldről hozott olcsóbb mézzel higították a magyar mézet. Ezt egy méhészkedéssel foglalkozó forrásunk a méz törésének nevezte, de hozzátette, hogy ez ma már nem jellemző, és régen sem a méhészek, hanem a felvásárlók, forgalmazók éltek vele, mert „ezt csak nagyon nagy tételben éri meg csinálni”. A másik, méhészek részéről történi hamisítási forma volt, hogy cukrot etettek a méhekkel, és ezzel növelték az előállított méz mennyiségét, de ma már ez sem éri meg, bármilyen kis laboratóriumban kimutatható az ilyen eljárás miatt a mézbe kerülő izocukor.

Az egykor rossz hírű, hamisított mézzel tele levő piacot a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően sikerült megtisztítani. „A vizsgálataink kezdetekor a vizsgált mézek 60-70%-a volt hamisított. A vizsgálatainknak valamint a sajtónak köszönhetően az elmúlt években szinte egyáltalán nem találtunk magyar eredetű hamisított mézet. Az idei évben vizsgált 150 mintából egy mintánál sem merült fel a hamisítás gyanúja” – mondta Horváth Gábor.

 A mézek minőségellenőrzése során a méz pollentartalmát, cukortartalmát, a pollen összetételét vizsgálják, továbbá bizonyos enzimek meglétét/nemlétét.

A mézfajták éves mennyisége között nagy a fluktuáció, de a hazai termelés alapvetően négy kategóriára épül: akác, repce, napraforgó és vegyes virágméz. Míg például 2004-ben a méztermés felét adta az akác, tavaly ez mindössze 10% volt, cserébe viszont sokkal több napraforgómézet termesztettünk (tavaly 60%, 2004-ben 11%). Ezek az adatok nem tendenciákat jeleznek, nem arról van szó, hogy folyamatosan csökken vagy nő egy-egy méz mennyisége: hol kevesebb, hol több, attól függően, hogy az adott évben milyen időjárási viszonyok voltak.

forrás.origo