kedd, december 18, 2018
Text Size
Teszt Cikkek Drágább de takarékosabb hűsítők

A tesztek segítségével a fogyasztók vásárlói magatartását szeretnénk tudatosabbá tenni. A tesztek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság laborjaiban készülnek, azok eredményével a fogyasztók képet kapnak a tesztelt termékek biztonságáról, fő jellemzőiről.

altKismértékű, 3-5 százalékos szállítói áremelésre kényszerültek a légkondicionáló berendezések gyártói, miután az Európai Unió január elsejétől szigorította az energiahatékonysági előírásokat. A szigorítás idén még csak a kis teljesítményű, legfeljebb 12 kilowatt hőteljesítményű készülékekre vonatkozik. Mik ezek?

Január óta már nem importálhatók az új EU-szabályozást nem teljesítő készülékek, azonban tudomásunk szerint az úgynevezett névtelen  – többnyire kínai – klímákat behozó magánvállalkozások akkora mennyiséget rendeltek tavaly, hogy készletük a nyár közepéig is kitarthat. A négy legjelentősebb márka magyarországi képviselete azonban nem tárolt be a tavalyi modellekből.

Amint Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Magyarország kereskedelmi képviselője lapunknak elmondta, tavaly még minden gyártó kínált úgynevezett „be-ki” rendszerű klímákat, amelyek mindig teljes energiafelhasználással üzemeltek és az előre beállított hőfok elérésekor kikapcsoltak. Ebben az évben azonban ezeket már nem lehet importálni, csupán az energiatakarékos inverteres készülékek kaphatók, amelyek automatikusan csökkentik a teljesítményt, ha a lakás hőmérséklete elérte a kívánt szintet.

Idén már nincs olyan importőr, amely D energiabesorlás alatti készüléket forgalmazna, tavaly azonban még G energiaosztályút is importáltak egyes vállalkozók. Az új előírásoknak megfelelően a legmagasabb, az „A” energiaosztály fölfelé terjeszkedik: ma már vannak A+++ energiahatékonyságú készülékek is. Az uniós szabályozás ugyanakkor 2018-ig még kétszer szigorodik, de már a mai kínálatban szereplő modellek jó része is kielégíti a csak öt év múlva életbe lépő előírásokat – mondja Bánhalmi Zoltán.

A szállítói áremelést pedig az okozta, hogy az árakban érvényesültek  az új kompresszorok és egyéb részegységek fejlesztési költségei. A világpiac számára csupán néhány nagy márka gyártja a klímaberendezések szívét, a kompresszort. A Panasonic például már több mint 200 milliónál tart. Ezeket aztán megvásárolhatják a kisebb gyártók is, igaz, nem a legújabb fejlesztéseket, hanem a néhány éves modelleket.

A kereslet ugyanakkor jó: az új modellek a némileg magasabb ár ellenére is jól fogynak. Az értékesített mennyiség nagyjából megegyezik a tavalyi első negyedévi adatokkal – mondta Bánhalmi Zoltán, hozzátéve ugyanakkor, hogy az első negyedévben inkább a projekt jellegű eladások (üzlethelyiségek, szállodák, irodák) dominálnak. A magánvásárlók – akik leginkább a 2,6 - 3,5 kilowattos split klímákat preferálják – mostanában kezdenek megjelenni a piacon. A kültéri egységgel és falra szerelhető beltérivel rendelkező split klímák aránya egyre nő, hiszen a mobilklímákat szinte csak nyáron, különösen a forró napokon veszik, amikor minden szerelő hetekre előre el van látva munkával. Tavaly nagyon erős évet zárt a szakma, és úgy tudjuk, idén minden piaci szereplő örülne, ha elérnék az elmúlt évi teljesítményt. Ágazati becslések szerint az elmúlt évben 70-80 ezer készülék talált gazdára, aminek 45-50 százaléka származott a legnagyobb nevektől.

Uniós elvárások
A gyártóknak az elmúlt év végéig csak két hőmérsékleten kellett megadni az energiahatékonysági adatot: hűtés esetén 35 fokos, fűtéskor pedig 7 fokos külső hőmérséklethez kötötték. Ezzel szemben idén már hűtés esetén négy, fűtés üzemmódban pedig öt különféle külső hőmérsékleten kell bemérni a készülékeket és ezek átlaga a szezonális energiahatékonysági mutatószám.

forrás.vg.hu