szerda, december 12, 2018
Text Size
Teszt Cikkek Takarékosság,saját márka,húsvéti bevásárlás

A tesztek segítségével a fogyasztók vásárlói magatartását szeretnénk tudatosabbá tenni. A tesztek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság laborjaiban készülnek, azok eredményével a fogyasztók képet kapnak a tesztelt termékek biztonságáról, fő jellemzőiről.

alt345 milliárd forintot költöttünk tavaly saját márkás élelmiszerekre - derül ki egy friss kutatásból. A számok azt mutatják, hogy a spórolós fogyasztók számára egyre kevésbé fontosak a klasszikus márkatermékek. Szinte már természetes, hogy ebben is a diszkontok - azaz a Lidl, az Aldi, a Penny Market - tarolnak. Közel 345 milliárd forintot költöttek a vásárlók a boltláncok saját márkás élelmiszereire tavaly. A növekedés egyik oka, hogy tíz magyar fogyasztóból nyolcan változtattak költési szokásaikon, mert háztartásuk kiadásaikon spórolnak. Közülük kétharmad rész olcsóbb élelmiszerekre váltott, amelyekbe beletartozhatnak a láncok saját márkás árucikkei is - derül ki a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat friss kutatásából.
A Nielsen szakértői szerint a másik ok, hogy a modern boltláncok közül új üzletet számottevő mértékben szinte csak a diszkont csatornában nyitottak a legutóbbi időszakban.
Bővülő bolthálózatuk is közrejátszik abban, hogy a diszkontokban kiemelkedő szerepet játszanak a saját márkás élelmiszerek: részarányuk 62-ről 63 százalékra emelkedett a csatorna teljes bevételéből, éves összehasonlításban. A diszkont az egyetlen üzlettípus, amelynek élelmiszer forgalmán belül nőtt a kereskedelmi márkák aránya tavaly.A kereskedelmi márkaA kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák, és általában a cég nevével jelzik őket, mint például Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csak egy cégnél kapható saját márkás termékek, például a Sparnál S-budget, a dm-nél Denkmit, stb.

Leginkább az állateledel és a mélyhűtött termékek vásárlói részesítik előnyben a kereskedelmi márkákat, amelyekre a két kategória forgalmából 51, illetve 45 százalék jutott múlt évben, értéket tekintve. Legalacsonyabb a kereskedelmi márkák - értékben mért - piaci részesedése alkoholos italoknál 15, valamint édességeknél 19 százalékkal, a tavalyi adatok szerint.

Háztartási vegyiáruk és kozmetikumok közül több mint 50 milliárd forint került a boltok pénztáraiba kereskedelmi márkás árucikkekért tavaly. Ez a Nielsen által mért 70 kategória teljes bevételének 17 százaléka; 1 százalékponttal több, mint tavalyelőtt.

Itt is a diszkont aránya a legmagasabb; 58 százalék tavaly, míg egy évvel korábban 56. Nőtt a drogéria mutatója is, 16-ról 17, és a hazai láncé is, 15 százalékról 16-ra. A szupermarketé 1 százalékponttal csökkent, 20 százalékra. Stabilan 8 százalék a hipermarket részaránya.


Ebben a termékkörben háztartási papírárunál és babaápolási termékeknél jut a legnagyobb arány a fogyasztók költéseiből a láncok saját márkáira; mutatójuk előbbinél 42, utóbbiaknál 30 százalék. Legalacsonyabb a hajápoló és szájápoló termékek közt a kereskedelmi márkák piacrésze; 7-7 százalék, a Nielsen múlt évre vonatkozó adatai szerint.
Kevesebb alkalommal mennek el a családok vásárolni, mint a megelőző években, leginkább így próbálják ésszerűsíteni kiadásaikat - mondták el néhány napja egy sajtótájékoztatón a GfK Hungária piackutató vezetői. Leszoktunk arról is, hogy komolyabb élelmiszer-tartalékokat halmozzunk fel, kevesebb van a spájzban, a kamrában.
A vásárlók különböző stratégiákat dolgoznak ki, azaz apró vásárlási, ésszerűsítési trükkökkel élnek, például a helyettesítés lehetőségével, azaz nem vesznek szénsavas üdítőitalokat, hanem a szörp+ásványvíz kombinációt alkalmazzák. Csökkentik a megvásárolt mennyiséget, elmozdulnak az olcsóbb termékek felé, és szinte minden területen lehet találkozni olyan termékkategóriákkal, amiket egyszerűen elhagynak a vevők. Évről-évre kevesebbet járunk a boltokba: a diszkontok kivételével mindegyik áruháztípusnak csökkent a látogatószáma, azaz csak annyiszor vásárolunk, ahol szükséges. Néhány alap-élelmiszer - például a liszt- liszt kivételével gyakorlatilag mindenből kevesebb fogy, egyes drágább kategóriákból - gyümölcslé, energiaital - jóval kevesebbet vásárolunk.
A húsvéti ünnepekhez kötődő vásárlások nyomán 40-45 milliárd forinttal megnőhet az élelmiszer áruházak értékesítése az év eleji hónapokhoz képest az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) várakozása szerint.

Márciusban az értékesítés mennyisége is emelkedhet az előző év azonos időszakához képest, az elmúlt öt évben ugyanis - egy időszak kivételével - a húsvéti időszakban nőtt az élelmiszer-fogyasztás az előző évekhez képest - emeli ki az OKSZ keddi közleménye.

Az árak viszont mérsékeltebben nőhetnek az idén húsvétkor. Míg tavaly az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztói ára egyrészt a termelési költségek emelkedése, másrészt az adóváltozások miatt 7,8 százalékkal emelkedett, addig 2013-ban enyhült az árnyomás az év elején.

A húsvét előtti hetekben elsősorban a tojás, sonka, csokoládé, szeszesital, továbbá a kölni, valamint a játékok vásárlása nő nagyobb mértékben. Felmérések szerint sonkára 8 milliárd, húsvéti édességekre 6 milliárd forintot költenek a vásárlók és hasonló értékben fogy a tojás is. Egy család átlagosan 15 ezer forintot költ az ünnepekre. Az üzletek a szokásos gyakorlatnak megfelelően húsvét vasárnap és hétfőn zárva lesznek, így csütörtökön, pénteken és szombaton várható a legnagyobb ünnepi roham az üzletekben.

forrás.pénzcentrum